Ha megépült volna a radnóti és a tárnicai erőmű, s lenne elegendő akkumulátortelepünk, nem okozna gondot a Duna alacsony vízállása.

A jelenlegi energetikai válság nem pusztán az Európa nagy részét sújtó csapadékhiány következménye, nagyban hozzájárult, hogy Romániánk nincs egy középtávú koherens energetikai stratégiája.

Az ország energetikai biztonságát nagyban növelné a Neptun Deep gázmező kitermelése, melynek a tartalékait 100 milliárd köbméterre becsülik a szakemberek. Ez a projekt minimum öt évet csúszott a 2018-ban, Liviu Dragnea miniszterelnöksége idején elfogadott, az energiahordozók nyíltvízi kitermelését szabályozó off-shore törvény miatt, írja az economedia.ro. A jogszabály egy sor, a beruházók számára kedvezőtlen előírást tartalmaz, ami miatt az ExxonMobil kiszállt a beruházásból. A projektet végül a törvény módosításával sikerült újjáéleszteni, a termelés jövőre indul.

Természetesen, a földgáz önmagában nem elegendő, erőművekre is szükség van ahhoz, hogy villanyáram legyen belőle. Radnóton 2016-ban el is kezdődött egy új gáztüzelésű erőmű építése, a beruházásnak 2020-ban kellett volna befejeződnie. Mivel a Romgaz kritikán aluli módon menedzselte a projektet a munkálatok még mindig nem értek véget, úgy néz ki, az idei év végén kerülhet sor a létesítmény átadására. Most, hogy a cernavodai és a vaskapui erőművek csökkentett kapacitással termelnek, nagyon jól jönne a radnóti erőmű 430 MW-ja.

Nem lenne energetikai vészhelyzet Romániában, ha megépítették volna a tárnicai erőművet. Az ötlet 1979-ben született meg, az elképzelés az volt, hogy a létező tárnicai tóból egy magasabban fekvő tározóba szivattyúznák fel a vizet, ahonnan szabadesésben hajtaná az áramtermelő generátorokat. Napjainkban, amikor a napsütéses időszakokban, a napelemparkoknak köszönhetően, nagy a túltermelés, ez könnyen megvalósítható lenne, az erőmű 1000 MW-ja pedig nagyrészt pótolná a Duna alacsony vízszintje miatti kieséseket.

Nagy kár, hogy a rendszerváltást követően a projekt vakvágányra került, s csak néhány éve porolták le, de még mindig nem készült el a megvalósíthatósági tanulmánya sem.

Nem fájna most a fejük az illetékeseknek, ha a rendszerváltást követően nem állt volna le egy sor vízerőmű, köztük a ratosnyai, építése. Ezek 70-90 százalékban elkészültek, hosszú évek óta környezetvédelmi okoból indított perek akadályozzák a befejezésüket.

Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében Románia vállalta, hogy 3780 MW beépített kapacitású széntüzelésű erőművet állít le. Ezzel az a gond, hogy hiába nőtt az utóbbi években kb. 6500 MW-ra a napelemparkok és a szélturbinák beépített teljesítménye, ezek csak akkor termelnek, ha süt a nap, illetve fúj a szél. Erre a problémára a jelentős tárolási kapacitás volna a megoldás, azonban ezeket a beruházásokat elhanyagoltuk. Június közepén 878 MW volt a hazai akkumulátortelepek beépített teljesítménye, míg a szakemberek szerint minimum ennek a duplájára volna szükség.