Jóval nagyobb lehet a munkanélküliek száma a hivatalos statisztikában megjelenő adatnál
Több százezerre tehető azoknak az állástalanoknak a száma, akiket nem számolják a munkanélküliek közé.
Átlagban 5 százalékos volta munkanélküliség 2020 folyamán az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerint. Ez felettébb kedvező adat, figyelembe véve, hogy az elmúlt év végén az Európai Unió átlaga 7,4 százalék volt. Az Eurostatnál Spanyolország áll a legrosszabbul a foglalkoztatottság terén, 16,1 százalékos munkanélküliségi rátával, majd Görögország és Olaszország következik 15,8, illetve 9,8 százalékkal.
Idehaza 452 ezer volt az állástalanok száma, legalábbis az INS szerint, a valós érték azonban minden bizonnyal lényegesen nagyobb. Az Országos Statisztikai Intézet kimutatásaiban szerepel ugyanis egy viszonylag népes kategória, a nem fizetett családi dolgozóké (lucrători familiali neremunerați). 2020 végén ők 584 ezren voltak. Ebbe a kategóriába azok a személyek tartoznak, akik például egy családi gazdaságban tevékenykednek, de a munkájukért semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kapnak, semmilyen szerződéssel nem rendelkeznek, és adót sem fizetnek.
Az INS kimutatásaiban szereplő, nem fizetett családi dolgozók száma furcsán alakult tavaly. Az első negyedévben még csak 582 258-an voltak, ha hinni lehet a statisztikának. Az április-június időszakban aztán a számuk hirtelen felugrott 657 448-ra. Ez 13 százalékos növekedés, ami hatalmas arány egy viszonylag stabil kategória esetében, amelynek a létszámát a gazdaság általános állapota elméletileg kevéssé kellene hogy befolyásolja.
Gyanús fluktuáció
A harmadik félévben aztán 635 168-ra esett vissza a számuk. A negyedik negyedévben tovább fogyatkoztak, már csak 584 315 főt számláltak. Ez a három hónap alatt bekövetkező 8 százalékos csökkenés szintén nehezen megmagyarázható. Felettébb gyanús, hogy a nem fizetett családi dolgozók száma a munkanélküliségi ráta alakulásával összhangban változik, bár arányaiban eltér a kettő.
A munkanélküliség megállapítására az INS egy nemzetközi, valamennyi EU-tagállam által alkalmazott módszertant használ. E szerint a munkanélkülinek kizárólag azok a 15 és 74 év közti személyek minősülnek, akiknek nincs állásuk, és semmilyen jövedelemszerző tevékenységet nem végeznek, a felmérést megelőző négy hétben aktívan munkát kerestek, s az elkövetkező két hétben hajlandóak volnának munkába állni. Értelemszerűen nem minősülnek munkanélkülinek mindazok, akik intézményesített formában tanulnak, illetve a nyugdíjasok.
Akarsz dolgozni?
Az tehát, hogy valaki munkanélküliként jelenik-e meg a statisztikában, az aktuális módszertan alapján alapvetően egy lelki tényező, a szándék függvénye. Az Országos Statisztikai Intézet kimutatásaiban 2020 végén szerepelt még 117 900 olyan állással nem rendelkező személy, akik nem folytattak aktív munkakeresést, s nem is szándékoztak két héten belül munkába állni, ezért aztán nem minősültek munkanélkülinek.
CSAK SAJÁT
Ha ez utóbbiakat hozzáadjuk a hivatalos munkanélküliekhez, akkor azok száma már nem 452 ezer, hanem 569 900, az utolsó negyedévi munkanélküliségi ráta pedig nem 5,2, hanem 6,35 százalék. Ha a nem fizetett családi dolgozókat is belevesszük ebbe a kategóriában, akkor a létszám 1,15 millióra duzzad, a munkanélküliségi arány pedig 12,8 százalékra. Ha el is fogadjuk, hogy a nem fizetett családi dolgozók egy része nem munkanélküli, akkor is egyértelműnek tűnik, hogy az állástalanok száma lényegesen magasabb annál, amit a hivatalos adatok mutatnak, a jelenlegi módszertan lényegében egy ügyes eszköz a valós munkanélküliség elkendőzésére.
Az INS adatai szerint 2020-ban Románia munkaképes lakossága 8,97 millió fő volt.