Az éves inflációs ráta a következő hónapokban valószínűleg tovább csökken, de az inflációs kilátásokon ronthat az OPEC-országok által nemrégiben bejelentett további nyersolajszállítás-csökkentés, valamint az alapvető élelmiszerek kereskedelmi árrésének ideiglenes korlátozása is – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa július 5-i ülésének hétfőn közzétett jegyzőkönyvéből.

E szerint az infláció várhatóan a májusi előrejelzésnek megfelelően alakul: a harmadik negyedévben egy számjegyűre, majd 2023 decemberére 7,1 százalékra csökken.

Az igazgatótanács szerint a drágulások mérséklődéséhez főként a globális termelési/ellátási láncok működésének javulása, valamint egyes termékek – különösen az energia, a nyersolaj és az agrár-élelmiszeripari nyersanyagok – árának az elmúlt negyedévekben tapasztalt jelentős csökkenése járul hozzá. Léteznek azonban a jelenlegi inflációs kilátásokat érintő bizonytalanságok és kockázatok is, amelyek az OPEC-országok által nemrégiben bejelentett további nyersolajszállítás-csökkentésből, valamint az élelmiszer-alapanyagokra kivetett kereskedelmi árrés ideiglenes korlátozásából adódnak.

A gazdaság kilátásait – beleértve az infláció középtávú alakulását is – érintő jelentős bizonytalanságot és kockázatokat jelent az ukrajnai háború elhúzódása és a kapcsolódó szankciók, amelyek további kedvezőtlen hatással lehetnek a lakosság és a befektetők bizalmára és jövedelmére, valamint Románia fontosabb kereskedelmi partnereinek gazdaságára.

Az igazgatótanács tagjai fontosnak tartják egy kiegyensúlyozott makrogazdasági politikamix alkalmazását, a strukturális reformok végrehajtását, valamint az európai alapok – különösen Next Generation EU program keretében rendelkezésre álló alapok – lehívását és hatékony felhasználását. Ennek feltétele bizonyos strukturális reformokhoz és az energetikai átálláshoz, valamint a kínálati oldali sokkok zsugorító hatásának ellensúlyozásához szükséges szigorú, de alapvető célok és mérföldkövek teljesítése.

Ugyanakkor megjegyezték, hogy április-májusban felgyorsult a fogyasztási cikkek árának csökkenése, főként a napi fogyasztási cikkek drágulásának lassulása miatt. A gazdasági növekedés a vártnál jobban, 0,1 százalékra lassult 2023 első negyedévében az előző negyedévi 1 százalékról, ami valószínűsíti az aggregált keresleti többlet vártnál némileg erőteljesebb szűkülését ebben az időszakban – közölte a jegybank.

Az éves GDP-növekedés szintén lassult, 2,3 százalékra a 2022 negyedik negyedévi 4,5 százalékról, de elsősorban a készletváltozások miatt, miközben a háztartások fogyasztása tovább emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A nettó exportnak viszonylag szerény mértékben növekedett a negatív hozzájárulása a GDP-növekedéshez, mivel a kivitel volumenének dinamikája kissé meghaladta az áruk és szolgáltatások importjának volumenét – olvasható a jegybank igazgatótanácsi ülésének jegyzőkönyvében.