Tetőzött az infláció az elmúlt időszakban, reménykedhetünk, hogy lassul az emelkedés. A lakosság számára ez ugyan továbbra is az átlagos árszínvonal növekedését jelenti, de elemzők szerint az áremelkedés sebessége csökkenni fog, az év végére 7,5 százalékos inflációt vetítenek előre.

A romániai infláció néhány hónapja a 15 százalék környékén tetőzik, a jó hír az, hogy a drágulások dinamikája lassul, mondta el a Maszol megkeresésére Szász Levente kolozsvári közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) dékánhelyettese. A kar kutatócsoportja egybecsengően más előrejelzésekkel 7,5 százalékos inflációt vetít elő az év utolsó hónapjára. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az árak továbbra is növekednek, csak kisebb mértékben, mint eddig.

Ennek hátterében az áll, hogy az európai, és ezen belül a romániai gazdaság fokozatosan kezdi megtalálni az orosz–ukrán háború miatt veszélybe került termékek és szolgáltatások helyettesítésének a módját, beleértve az alapélelmiszereket, és az energetikai piacot is. Ezáltal az árupiacokra nehezedő nyomás csökkent, és ezzel együtt a bizonytalanság is, ami miatt egyébként a gazdasági szereplők áremelésben gondolkodnak. Öröm az ürömben, hogy enyhülés várható, szögezte le a szakértő. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szomszédban zajlik a háború, nem látjuk, hogy belátható időn belül, milyen megállapodás vethetne véget a konfliktusnak. Ezért az inflációs előrejelzéseket, bár egybecsengenek, mindenki óvatosan kezeli.

A háborúban sok minden megtörténhet, ami a jelenlegi relatív biztosabb helyzetet veszélyezteti, az pedig az infláció alakulására is hatással is lehet. A várakozások viszont azt vetítik előre, hogy a nehezén túl vagyunk, szögezte le Szász Levente. A kutatócsoport a csökkenő trendet már márciusra várja, a múlt hónapra vonatkozó adatokat április közepén hozza nyilvánosságra a statisztikai hivatal.

A naponta vásárolt termékek nagyobb mértékben drágultak

Az Európai Bizottság jelentése szerint az uniós átlaginfláció 9,9 százalék. Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mivel magyarázható a hazai magasabb érték, Szász Levente kifejtette, érdemes a mutatókat a környező, a hozzánk hasonló gazdasági struktúrával rendelkező országokhoz mérni, hiszen a térségben az inflációs ráta hagyományosan magasabb mint az eurózónában.

Az embereket a hazai infláció érdekli, nem boldogít bennünket, ha más országokban kisebb vagy nagyobb mértékű az infláció, mikor a napi bevásárlás során a romániai drágulásokkal szembesülünk, mutatott rá a közgazdász. Arra is kitért, hogy azoknak a termékeknek az ára, melyeket napi szinten megvásárolunk, vagyis az élelmiszerek, valamint az energetikai termékek, több mint 15 százalékkal drágultak, ezért a lakosság, és kiemelten a kevésbé tehetős réteg jogosan magasabbnak érzékeli a 15 százalékos inflációt.

Magas inflációs környezetben jobban elrejthető az összejátszás

Mivel a Versenytanács kartellgyanú miatt három vizsgálatot is indított, megkérdeztük az elemzőt, fennáll a lehetősége, hogy a gazdasági szereplők kihasználva a magas inflációt, a nagyobb nyereség reményében az indokoltnál nagyobb mértékben emelték az árakat. Szász Levente kifejtette, megtörténhet, hogy a bizonytalanságot, a nagy volatilitást kihasználva, néhány vállalat túlárazza a termékeit, de ez egy egészséges gazdaságban nem fenntartható. Azokban az ágazatokban, ahol valós piaci verseny létezik, ez a versenyhelyzet előbb-utóbb kiköveteli a reális piaci árakat a gazdasági szereplőktől.

Ha előfordul összejátszás a vállalatok között, azt a versenyhivatalnak kell felfedeznie és megfelelően büntetnie, mondta Szász Levente. Hozzátette, érthető, hogy a Versenytanács vizsgálódik, hiszen éppen a hasonlóan magas inflációs környezetben történhetnek meg az összejátszások, mert ilyenkor nehezebb követni a történéseket, mint amikor stabilan alacsony, 3 százalék körül inflációval működik a gazdaság.