Hol a pénzem, mennyi van, mi történik vele? – Minden, amit a nyugdíjrendszer kettes pilléréről tudni kell
Érdemes tudatosan választani magánnyugdíjpénztárat, még úgy is, hogy bármikor válthatunk.
A nyugdíjrendszer 2008-as megreformálása óta minden 35 évnél fiatalabb munkavállaló kötelező módon befizetőjévé válik egy magánnyugdíjpénztárnak. A 35 és 45 év közöttiek esetében a nyugdíjrendszer kettes pilléréhez való csatlakozás opcionális.
A munkavállalónak a munkaszerződés aláírásától számított négy hónapon belül kell alapkezelőt választania. Amennyiben ezt nem teszi meg, beosztják valamelyikhez, de bármikor lehetősége van alapkezelőt váltania. Magánnyugdíjpénztárat az alapkezelőket tömörítő szövetség (APAPR) vagy a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) honlapjáról lehet választani, utóbbin összehasonlító adatok is vannak.
Jelenleg a következő hét magánnyugdíjalap közül lehet választani: NN, BRD, AZT Viitorul Tău, BCR, Vital, Metropolitan Life és Aripi. Az ASF havi rendszerességgel közli, hogy mekkora volt mindegyik alap hozama az előző hónapban, vagyis mennyivel nőtt a befizetések értéke. Valamennyi kettes pillérhez tartozó nyugdíjalap a tőzsdén kamatoztatja, kötvényekbe és részvényekbe fekteti a befizetők pénzét.
Az ASF minősítése alapján közülük hat közepes rizikójúnak minősül, míg az Aripi magas rizikófaktorú. „Fontos, hogy a nyugdíjalap kiválasztása tudatosan történjen, annak a teljesítménye és a rizikó profilja alapján” – hangsúlyozza Daniel Apostol, az ASF elnöke. Aki kevéssé stressztűrő, annak érdemesebb közepes rizikójú alaphoz iratkoznia, főleg, hogy semmi biztosíték nincs arra, hogy egy magasabb rizikófaktorú jobban teljesít.
Az ASF aktuális adatai szerint 2021 decemberében az Aripi érte el a legnagyobb, 6,0746 százalékos hozamot, azonban csak minimálisan múlta felül a Vitalt (5,9777) és az NN-t (5,9138). Korábban beszámoltunk arról, hogyan teljesítettek a magánnyugdíjalapok 2021-ben.
Kapcsolódó
Nőni fog a hozzájárulás
Jelenleg a bruttó bér 3,75 százaléka a hozzájárulás a kettes pillérhez. A kormányprogram értelmében ezt legkésőbb 2024-ig 4,75 százalékra emelik, azonban azt, hogy pontosan mikortól, egyelőre nem lehet tudni. Ez nem fog plusz elvonást jelenteni a munkavállalók számára, a szóban forgó 1 százalékot a jelenleg az állami nyugdíjalapba irányuló befizetésből irányítják majd át.
Vannak olyanok, akik nem tudják, hogy melyik magánnyugdíjalapba kerülnek a befizetéseik, mások pedig azzal nincsenek tisztában, mennyi pénzük gyűlt össze mostanáig. Mindkét információ lekérhető az ASF honlapján, ezen a linken keresztül.
CSAK SAJÁT
A kettes pillérbe átutalt pénz nem veszhet el, az állam ugyanis kezességet vállal a befizetésekért, szükség esetén kártalanítja a munkavállalókat és a nyugdíjasokat. Egy bizonyos minimális hozamra azonban nincs garancia; az, hogy mennyivel gyarapszik a befizetők pénze, nagyrészt az alapkezelők hozzáértésén, kisebb mértékben pedig a szerencsén múlik. A Ziarul Financiar gazdasági napilap számításai szerint 2008 és 2020 között az alapok évente 7,1 és 8,64 százalék közti arányban növekedtek, ami lényegesen meghaladja a szóban forgó időszak évi 3,11 százalékos inflációs rátáját.
Jelenleg a nyugdíjba vonulók egy összegben is felvehetik a kettes pillérben összegyűjtött pénzüket, de választhatják a részletekben történő, maximum 5 év alatti kifizetést is. A közeljövőben módosítani fognak a szabályozáson, valószínű, hogy megszűnik az egy összegben történő pénzfelvétel lehetősége, a végső döntés azonban egyelőre nem született meg.
