A hozamok 3,27 és 7,25 százalék között változtak, míg az infláció 8,2 százalékos volt.

Visszafogottan teljesítettek tavaly a magánnyugdíjalapok. A kettes pillérnek is nevezett kötelező magánnyugdíj befizetéseket kezelő hét alap átlagos hozama 5,88 százalék volt tavaly, ami jócskán elmarad a 8,2 százalékos éves inflációtól.

Az alapkezelőket tömörítő szövetség (APAPR) adatai szerint egyetlen nyugdíjpénztárnak sem sikerült megőriznie tavaly a befizetők pénzének a reálértékét. A legjobban a NN Pensii gazdálkodott a jövendőbeli nyugdíjasok pénzével, 7,25 százalékkal nőtt az általa kezelt nyugdíjalap értéke. Átlagon felül teljesített még az Aripi, 5,96 százalékos hozammal.

A leggyengébb teljesítményt a piacvezetők közé tartozó két pénzintézet alapkezelője nyújtotta: a BCR Pensii 3,60, míg a BRD Pensii 3,27 százalékos hozamot ért el, az inflációs ráta felénél is kevesebbet.

Az alapkezelők annak ellenére nyújtottak szerény teljesítményt, hogy a Bukaresti Értéktőzsde fő részvényindexe, a BET 33,2 százalékkal emelkedett, márpedig ott fő befektetőnek számítanak. Ennek a magyarázata az, hogy a magánnyugdíj alapkezelők főleg állampapírokba fektetnek be, melyek fix kamatozásúak, s inflációs időkben gyakran eredményeznek negatív hozamot.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) adatai szerint a kettes pillér hét alapkezelőjének kb. 87 milliárd leje van a tőzsdén, amiből 52 milliárd, a teljes összeg 61 százaléka, állampapírokban. Annak ellenére, hogy a tavalyi gyenge év volt, a 2019 és 2021 közti hároméves időszakban az alapkezelők hozamai meghaladták az inflációs rátát.

2020-ban 6,19 százalékkal, körülbelül 900 millió euróval gyarapodott a befizetők pénze. Ez jóval meghaladta a 2,1 százalékos inflációt. 2008 és 2020 között a kettes pillér nyugdíjalapja éves átlagban 8,17 százalékkal nőtt. A tavalyi év valamennyit rontott ezen az átlagon, de az még mindig 8 százalék körüli.

A kettes pillérbe a keresetük 3,75 százalékát fizetik be a munkavállalók.