A székelyföldi mezőgazdaság ma biztosan kevesebb lenne a LAM Alapítvány nélkül, hangzott el az illyefalvi székhelyű szervezet fennállásának 30 éves évfordulóján. A LAM Alapítvány majd a LAM intézményrendszer három pilléren támogatta kezdetben az illyefalvi, majd a háromszéki és székelyföldi agráriumot: képzések révén fejlesztette a gazdák szaktudását, mezőgazdasági berendezéseket biztosított számukra és hiteleket nyújt a fejlődésük érdekében.

„Három évtizeddel számolunk ma el... A mába érkezve, úgy tűnik azonban, hogy szerteágazó világunk egyre inkább kisiklik látóterünkből”– fogalmazta meg Klárik Attila. A LAM Alapítvány igazgatója szerint a jelent két szóval lehet meghatározni: az egyik a „sok” a másik a „gyors”. Sok ugyanis az élmény, az információ és aránytalanul sok az árucikk, másrészt minden, ami sok, az feldolgozhatatlanul gyorsan zúdul ránk, ezért életünk folyamatosan veszít a minőségéből.

A LAM Alapítvány mindig ezért a minőségért küzdött és az intézmény erős alapokra: hitre, felelősségtudatra, protestáns munkaetikára és empátiára épült, és ezek a pillérek állják az idő sodrását – fogalmazta meg Klárik Attila, aki fáklya-embernek nevezte a LAM Alapítvány alapítóját, Kató Béla református püspököt, egykori illyefalvi lelkészt.

Az „illyefalvi csoda” megalapítója, Kató Béla püspök felidézte, hogy a 90-es évek közepén a svájci református egyház segélyszervezetével közösen arról döntöttek, hogy a segélyeket olyan támogatássá változtatják, amelyek az emberek és a közösség javát szolgálják. Kezdetben 30 gazdát küldtek Svájcba, hogy ott gyakorlati tudást szerezzenek, hogy miként kell működtetni egy családi gazdaságot és a gazdák mezőgazdasági gépekkel tértek haza, de ezekkel akkor lehetett kezdeni valamit, ha hiteleket is kaptak a gazdaságuk fejlesztéséhez.

Az elmúlt 30 évben számos támadás is érte a szervezetet, illetve sok kihívásra kellett gyorsan reagálniuk és új helyzetekhez folyamatosan alkalmazkodniuk. Jelenleg 30 közgazdász dolgozik a LAM Alapítványnál, akik nem valakik nyomdokába léptek, hanem újat teremtettek. Kató Béla szerint a LAM Alapítvány titka a pénzhez, vagyonhoz való olyanfajta hozzáállás, ami a keresztény etika velejárója, és ami bizonyos mértékben egész Európa fejlődését meghatározta.

Mint elhangzott, jó gazdasági szemlélete volt Kató Bélának, aki a rendszerváltás után 3 évvel meglátta, hogy mit kell tenni, hiszen a gazdák visszakapták földjeiket, de nem voltak megfelelő szakmai ismereteik és felszerelésük, hogy kezdeni tudjanak vele valamit, mutatott rá beszédében Bagoly Miklós. Az Asimcov kis- és közepes vállalkozók egyesületének elnöke, a LAM Alapítvány kuratóriumának alelnöke szerint az alapítvány 30 év alatt bebizonyította, hogy kifejezetten hasznos támasza a társadalomnak. Hasonlóan vélekedett Könczei Csaba RMDSZ-es parlamenti képviselő, mezőgazdasági szakpolitikus, aki szerint a LAM Alapítvány nélkül ma kevesebb lenne a háromszéki agrárium, hiszen pontosan azokkal a tevékenységekkel egészítette ki az állami agrárintézmények tevékenységét, amelyekre szükség volt.

Becze István, a Székely Gazdaszervezetek elnöke azért mondott köszönetet, hogy az „illyefalvi csodát” kiterjesztették egész Székelyföldre és ennek nagyon sok családi gazdaságnak segítettek.

Nyárádi Imre, a Sapientia EMTE agrármérnöki szakának adjunktusa és a LAM kuratóriumának tagja azt emelte ki, hogy a gazdaképzések, a mezőgazdasági gépek és hitelezés mellett a Sapientia egyetemnek is fontos támaszává vált a LAM Alapítvány, amelynek tevékenysége mindig a kor kihívásaira tudott választ adni. A LAM jelenleg az ország 40 százalékát lefödő pénzügyi rendszert is működtet.

A LAM Alapítvány 30 éves tevékenységét méltatta még Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Madarász Sándor, a KárpátHáló KESZ egyesület elnöke, illetve a szervezet más partnerei és munkatársai.