A Starline projekt 22 ezer km vasútvonal megépítését feltételezi, amelyen a vonatok legalább 300 km/órás csúcssebességgel közlekednének.

Az európai nagyvárosokat, egész pontosan 39-et, összekötő gyorsvasúti hálózat kiépítését javasolja a koppenhágai székhelyű 21st Europe tanácsadó cég. A tervek szerint a hálózat teljes hossza 22 ezer km volna, s Athéntól Oslóig, Liverpooltól Kijevig, Helsinkitől Lisszabonig húzódna. A Starline nevű, kék színű vonatok minimum 300 km/órás maximális sebességgel közlekednének, s hozzávetőleg 5 óra alatt tennék az utat a finn és a német főváros között, ami jelenleg egy napot vesz igénybe.

„A hálózatok jók az országokon belül, de ahogy a vonatok átlépik az országhatárt, a harmónia megszűnik. (…) Ha erősebb Európát akarunk, jobban össze kell kapcsolnunk. Egy valóban integrált vasúti hálózat nem csupán olyasvalami, ami könnyebbé teszi az életet, hanem egy stratégiai szükséglet a XXI-ik századi Európa számára. (…) A Starline megváltoztatja a módot, ahogy az európaiak a saját földrészüket érzékeli: nem távoli fővárosok gyűjteményeként, hanem gyors mozgásban levő egységes hálózatként, melyben minden kapcsolódási pontba gyorsan eljutnak az emberek és az áruk” – idézi a Business Magazin Kaave Pourt, a 21st Europe alapítóját.

A beruházást közpénzből finanszíroznák, a megvalósítása az országos vasúttársaságok égisze alatt folyna, a koordinátora pedig az Európai Vasúti Hatóság (ARE) lenne. A 21st Europe szakemberei szerint 2040-re válhatna működőképessé a Starline, mely átlagban 30 százalékkal rövidítené le a menetidőt a közutakhoz és a jelenlegi vasúti hálózathoz képest. A beruházás becsült költségeinek az értékét nem hozták nyilvánosságra.

A Starline jelentős mértékben hozzájárulhatna az Európai Unió klímacéljainak a megvalósításához. Az Európai Környezeti Ügynökség adatai szerint a szállítás közel 30 százalékkal járul hozzá az EU üvegházhatású-gázkibocsátásához. Az 1-3 órás repülés emberek tízmilliói számára jelentik a leginkább kézenfekvő utazási lehetőséget, annak ellenére, hogy a vasút utasonként kb. 90 százalékkal kevesebb széndioxid kibocsátásával jár, mint a légiforgalom.

„Egy merész váltás a gyorsvasút irányába a legjobb esélyt jelentené Európa számára, a 2050-es klímacélok megvalósítására, egyúttal biztosítva a gyors és környezetbarát mobilitást” – vallják a 21st Europe szakemberei.