Ezért késnek éveket a hazai beruházások
Gyakran az olcsón, s ezért nem megfelelő módon készített tervek késleltetik a munkálatokat.
Miért telik 7 évbe egy kórház megépítése, amelyre 3 évet szántak, s mi az oka, hogy 4 év helyett 10 év alatt készül el egy autópálya? Az óriási késések egyik oka a tervek kritikán aluli színvonala, állítja Cezar Șerban, az Aduro építőipari szolgáltatásokat nyújtó cég igazgatója.
Ez a helyzet a közbeszerzési eljárások módszertanából fakad, hogy a tenderek legfontosabb szempontja az ár.
„Jelenleg az állam az olcsó húsnak híg a leve logikát alkalmazza. Hogy képzelheti egy józan ember, aki tisztában van az ágazati valósággal, hogy egy 100 millió lejes beruházást meg lehet csinálni egy olyan műszaki terv alapján, amelyik 200 ezer lejbe vagy még kevesebbe került? Egyértelmű, hogy az a terv nem minőségi” – idézi a szakembert az economica.net.
Elmondása szerint kétféle tervező van. Az egyik ki sem megy terepre, nem készít geológiai tanulmányt, a tervet a mesterséges intelligencia felhasználásával készíti. A másik alacsony áron licitál, a szerződés megkötését követően pedig különféle indokokkal a tervezési költségvetés növelését kéri a megbízótól.
„Amikor a műszaki terv hiányos, az építőnek le kell állnia a munkával, a határidők kitolódnak, a költségek nőnek, s végül a polgárok állják a költségeket” – hangsúlyozza Cezar Șerban.
Ahhoz, hogy ez az áldatlan állapot megváltozzon, át kellene alakítani a közbeszerzési eljárások kritériumrendszerét, hogy ne az ár legyen a döntő szempont, mert ez az olcsón és rosszul dolgozó pályázókat hozza helyzeti előnybe.
Véleménye szerint a tervezésre egy beruházás összértékének kb. az 5 százalékát kellene szánni.
CSAK SAJÁT