Ezekben az európai országokban van a legtöbb sztrájk
A nyugati államokban jóval több a munkabeszüntetés, mint az egykori szocialista országokban.
2010 és 2019 között Cipruson volt a legtöbb munkabeszüntetés a munkavállalók számához viszonyítva, derül ki az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) független kutatóintézete, az ETUI által készített felmérésből. A mediterrán szigetországban éves szinten 1000 dolgozóra számítva 275 munkanap esett ki sztrájkok miatt. Ciprus ezzel kimagaslik az Európai Unió mezőnyéből.
A második Franciaország volt 127, a harmadik pedig Belgium 98 munkanappal. Az élbolyban főleg északi jóléti államok szerepelnek még: Finnország (59 nap), Norvégia (55 nap), Spanyolország (49 nap), Dánia (46 nap).
Románia nem szerepel a statisztikában, Magyarország ellenben igen, mindössze 6 kiesett munkanappal, ami az egyik legalacsonyabb érték. Ennek valószínűleg inkább kulturális és a törvényi szabályozásban gyökerező okai vannak, nem pedig az, hogy a munkavállalók el lennének kényeztetve a bérek és a munkakörülmények tekintetében.
Az előző évtizedben még Spanyolország állt az élen évi 153 elveszett munkanappal 1000 dolgozóra vetítve. 2000 és 2010 között Franciaország és Dánia fért még fel a dobogóra 127, illetve 105 sztrájkkal eltöltött munkanappal. Magyarország akkor is mezőny második felében foglalt helyet 23 elvesztett munkanappal.
Az utolsó helyet mindkét időszakban Svájc foglalta el, 4, illetve 1, munkabeszüntetés miatt elveszett munkanappal. Úgy tűnik, nem minden körülmények között állja meg a helyét a régi bölcsesség, mely szerint a pénz nem boldogít.
A tanulmány szerint szoros összefüggés van a sztrájkok gyakorisága és aközött, mennyire védi a törvényi szabályozás egy adott ország munkavállalóit, mennyire erősek ott a szakszervezetek. A sokat sztrájkoló országokban magas a kollektív munkaszerződéssel rendelkező dolgozók részaránya. Spanyolországban a munkavállalók 80 százalékának van kollektív munkaszerződése, Franciaországban ez az arány 98, Belgiumban 96, Finnországban 90, Dániában pedig 80 százalék.
Románia és Magyarország kifejezetten rosszul áll ebben a tekintetben: előbbiben 15, utóbbiban 18 százalék a kollektív munkaszerződéssel rendelkező dolgozók részaránya.