Nem tartalmaz betarthatatlan, vállalhatatlan szabályokat az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésére kidolgozott sürgősségi rendelet-tervezet. A gazdákat nem állítja megoldhatatlan feladat elé, ugyanakkor az állatkereskedelemben is átláthatóbb és követhetőbb viszonyokat teremtene. Mindezt Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője osztotta meg lapunkkal. Az RMDSZ szakpolitikusa, Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke szerint viszont az új szabályozás ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját.

A mezőgazdasági minisztérium nemrég hozta nyilvánosságra az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezésére kidolgozott sürgősségi rendelet-tervezet negyedik változatát. Az első három rendeletet az életbe lépése előtt visszavonták. A tervezet előírásai a magánszemélyként sertést tartókat arra kötelezné, hogy ne etessék ételmaradékkal az állatokat, és az ólba való be- és kilépéskor fertőtlenítsék a lábbelijüket.

A tervezet szerint magánszemélyek nem tarthatnak tenyésztés céljából sertéseket, kivéve, amikor bejegyeztetik magukat az Országos Állatnyilvántartási Jegyzékbe (SNIIA), és betartják a biobiztonsági szabályokat. A saját fogyasztásra tenyésztett sertéseket csakis kereskedelmi szakcégektől lehetne vásárolni. A jogi- és a magánszemélynek tilos lenne a sertéspestis által érintett, korlátozások alatt álló területről vásárolni. Mindemellett a gazdáknak a megvásárolt állatokat előzőleg be kell jegyeztetniük, és vásárláskor ki kell bocsátatniuk az érvényes és törvényes rendelkezésben előírt iratokat is.

„A minisztérium most sem konzultált megfelelően széles körben a tervezet kidolgozásánál, sőt sok esetben követik az előző, bukott tervezetek alapgondolatait. A sajtó elsősorban arra figyelt fel, hogy az állatokat ezentúl a kistermelők nem etethetnék a háztartásban keletkezett maradékokkal, illetve biztosítani kell a lábbelik fertőtlenítését, mielőtt a gazda az ólba lépne. Ám távolról sem ez a legnagyobb baj a tervezettel. Sajnos az új koncepció is ellehetetlenítené a kisgazdák munkáját, hiszen ha nem rendelkeznének céggel, nem szaporíthatnának sertést, illetve nem is adhatnának el állatokat” – foglalta össze Magyar Lóránd parlamenti képviselő, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.

Az RMDSZ a háztáji gazdaságok pártján áll

Amint a képviselőtől megtudtuk, ő maga is dolgozott az RMDSZ „ellenjavaslatán”, amely szakértők bevonásával, „az állategészségügyi előírásokra és a józan paraszti észre is támaszkodva született meg”.

Az RMDSZ javaslatában is szerepel a házi ételmaradékok kitiltása a sertések étrendjéből. Ez a legtöbb európai országban már rég bevezetett szabály, és valóban hatékony a sertéspestis terjedése ellen – például nem jut el az állatig a fertőzött búzából készült kenyér maradéka. Igazság szerint pedig a háztáji gazdálkodók disznói számára már nem is a konyháról kikerült maradék a fő táplálékforrás, hanem a kukorica és a tápszerek. A lábbelik fertőtlenítésével is egyetértenek, és szerepel is az RMDSZ tervezetében. De ez a tervezet a kis háztáji gazdaságok pártján áll: a gazdák tenyészthetnének sertést (legtöbb 15 állatot tarthatnának), illetve el is adhatnák a szaporulatot. Amennyiben pedig egy kis gazdaságban megjelenne a sertéspestis, csak a közvetlen környék kerülne vesztegzár alá. A környéken dolgozó tiszta ipari létesítmény pedig folytathatná az állatok elszállítását, kereskedelmét – sorolta a képviselő.

„Fontos szempont, hogy az általunk kidolgozott szabályrendszernek és a minisztérium vitatott tervezetének is része a gazdák oktatása, és az előírások betiltásának ellenőrzése, esetleg büntetése. Csak így tarthatjuk kordában az afrikai sertéspestis terjedését” – mondta Magyar Lóránd.

Mint kiderült, a szakemberek szerint a betegséget nem lehet felszámolni az országban, ugyanis nem csak az ember és a kis családi gazdaságok, vagy a nagy ipari létesítmények tényezők ebben az ügyben. A vaddisznók sajnos nagyon hatékonyan terjesztik a kórt, a mozgásukat, egészségi állapotukat pedig nem lehet megfelelőképpen ellenőrizni. A védekezésben pedig nem feltétlenül válik be olyan módszer, ami más európai országban sikeres lehetett, hiszen itt egyedülállóan sok kis gazdaságban tartanak akár 3-4 állatot, az ország egy részében ráadásul szabadtartásban kószál a házi sertés, amely így fokozottan ki van téve a fertőzésveszélynek.

„Mi azt szeretnénk, ha mindenképp fenntartható, a háztáji gazdaságok érdekeit is figyelembe vevő szabályozás lépne érvénybe. Meg kell akadályozni, hogy a gazdákat hátrányosan érintő rendeletek törvényerőre emelkedjenek, újra párbeszédet kezdeményezünk a minisztériummal, bemutatva az általunk kidolgozott tervezetcsomagot” – nyilatkozta Magyar Lóránd. A Maszol érdeklődésére hozzátette: az RMDSZ kérni fogja az új, negyedik változat eltörlését az életbe lépése előtt.

„A szabályozás senkit nem lehetetlenít el”

A Maszol érdeklődésére Dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője kifejtette: a magángazdákat két külön kategóriába sorolja a jogszabálytervezet. „Vannak azok a gazdák, akik csak saját szükségletre akarnak sertést hizlalni és levágni, ugyanakkor megvan az a lehetőség is a magángazdáknak, hogy az állományt szaporítsák, eladják a vágóhídra, más gazdáknak vagy bárhova” – ismertette.

A szakember kiemelte, nem látja, hogy a szabályozás miért lehetetlenítene el bárkit, aki sertéstenyésztéssel foglalkozik, ahogy néhány nyilatkozatban ez megjelent. Leszögezte: járványtani szempontból nem kér a határozat lehetetlent, mivel egy állattartó gazdának, ha saját célra, ha kereskedelmi célra, vagy továbbtenyésztésre akar állatot tartani, azokat a minimális követelményeket „a saját érdekében is be kellene tartania”.

Ladó Zsolt kiemelte, a gazdáknak is megvannak a kötelezettségei: az állatot be kell fülszámozniuk, az adatbázisba be kell vezetniük, azaz nyilvántartásba kell kerülnie a sertésnek. Az állományát pedig mindenkinek a saját érdekében kell megvédenie – tette hozzá. Az igazgató szerint a fertőtlenítés sem állítja megoldhatatlan feladat elé a gazdákat, elegendő egy tepsit, egy darab szivacsot letenni az istálló elé, amibe fertőtlenítő oldatot töltenek.

„Nem olyan hatalmas befektetés, hogy azzal ellehetetlenítenek. Tehát itt megvannak bizonyos játékszabályok, ezeket a játékszabályokat 90 százalékban a saját érdekében kell betartania. Mindenkinek adott a lehetőség: hogy ha János bácsi azt mondja, hogy a családnak felnevel három disznót, azt levágja karácsonyra, rendben van. Ha a szomszédja azt mondja, hogy neki nagyobb az istállója, és akar tartani két kocát, hogy aztán János bácsinak tudjon eladni három malacot, megvan a lehetőség, hogy ezt csinálja. Csak be kell tartani a szabályokat” – szögezte le a szakember. Hozzáfűzte: ezáltal vissza akarják szorítani a törvénytelen állatmozgást és a vásárosoknak, kereskedőknek megszigorítani, hogy csak beazonosított sertést adjanak el.

A szabályozás azon pontjával kapcsolatosan, hogy ételmaradékot nem lehet adni a sertéseknek, Ladó Zsolt elmondta: nincs szó új szabályról, 2009-től él erre vonatkozóan európai uniós határozat, amely tiltja. Az igazgató szerint fokozatosan át lehetett volna állni a szabály betartására, aminek szintén járványtani szempontból van jelentősége, és ezáltal is a saját állományát védi a gazda. Az ételmaradékok esetében sem lehet tudni ugyanis, milyen, esetleg fertőzött alapanyagokból készült az élelmiszer.

Vannak jó példák

Ladó Zsolt szerint nincs szó merőben új szabályokról, csupán arról, hogy most rögzítik az előírásokat és a hatóságok meg is próbálnák betartatni. Az igazgató szerint jelenleg is működnek példaértékű, pozitív mintát adó gazdaságok, ahol a szabályok rögzítése előtt is odafigyeltek például a járványügyi megelőző intézkedések betartására. A szakember kiemelte, hogy gyakran nem jelentik be a gazdálkodók az állatokat az állatorvosnak és a sertés levágása után sem jelentik azt ki. Így a gazda évekig szerepelhet azzal az állattal, ami már rég nincs meg.

„A játékszabályok tisztázásával és betartásával ösztönöznék, hogy az állatmozgás kézben legyen tartva, az állatállománynak a nagysága adatbázisban szerepeljen” – mutatott rá. Ugyanakkor kiemelte: az állategészségügyi hatóságnak nem érdeke, hogy csökkenjen az állatállomány, mert a tevékenységük intenzitását „az állatállomány nagysága hordozza”.

Összegzésként a szakember úgy fogalmazott: a jogszabály „betarthatónak hangzik”. Az állatok bejegyzésével az állomány követhetővé válik, ezáltal saját magukat védik a tenyésztők, mert hogy ha valahol felüti a fejét a járvány, vagy akármilyen betegség, igazolni tudják, hogy az állatok visszakövethetők, nem onnan származik a betegség.

„Együttműködésről van szó, hogy ne csak a saját háztáji gazdaságunkban, hanem megyeszinten is meg tudjuk védeni az állományunkat és visszaszorítani az illegális kereskedelmet, behozatalt. Ha ugyanis valaki valamivel olcsóbban vásárol sertést bizonytalan helyről, egy egész közösségnek okozhat problémát. Ha az adott állat nem visszakövethető, megvan a lehetősége, hogy fertőzött állományból kerüljön ki, ahelyett, hogy ellenőrzött állományból vásárolnánk” – foglalta össze Ladó Zsolt.

A szakember érdeklődésünkre azt is elmondta: Hargita megyében, a háztáji gazdaságokban még nem ütötte fel a fejét az afrikai sertéspestis, ugyanakkor a vaddisznóállományban megjelent korábban.