Négyből három romániai (74%) nem bízik abban, hogy a kormány megfelelően fogja kezelni az adóváltozásokból származó többletbevételeket, és 64%-uk leginkább az áfa 19%-ról 21%-ra történő emelésétől tart – derül ki a független MKOR kutatóügynökség 2025. júniusi felméréséből.

„A romániaiak nem az adókat utasítják el, hanem az igazságtalanságot. Amíg nem szűnnek meg a kiváltságok, és nem kommunikálják világosan, hová kerülnek az adólejek, addig minden újabb adóztatás bizalmatlanságba és ellenállásba ütközik” – mondta Cori Cimpoca, a kutatóügynökség alapítója.

A politikai intézmények bizalmi szintje átlagosan 2,5-ös egy 1-től 7-ig terjedő skálán – ez a legalacsonyabb érték a tanulmány 2023-as indulása óta. Ezzel szemben egyedül az iskola (4,7) és a közegészségügy (4,0) haladja meg azt a szintet, amely már optimizmust jelez, idézi a kutatást az Agerpres hírügynökség. 

A negyedéves adatok minden vizsgált intézmény esetében történelmi bizalmi mélypontot mutatnak:

• Kormány: a románok 54%-a 1-es vagy 2-es értékelést adott, átlag: 2,5
• Parlament: 60% 1-2 pont, átlag: 2,3
• Politikai pártok: 68% 1-2 pont – a legnagyobb bizalmatlanság, átlag: 2,1
• Helyi önkormányzatok: átlag: 3,4 – majdnem egy ponttal magasabb, mint a kormányé
• Biztonsági és szabályozó intézmények: rendőrség (3,9), Román Nemzeti Bank (3,9), bankok (3,7) – a „szürke zóna”
• Társadalmi pillérek: iskola (4,7), egészségügy (4), egyház (4) – egyedüliként átlag feletti, bizalmat jelző értéke

A kutatók szerint a román társadalom üzenete egyértelmű: amíg nem szűnik meg a pazarlás, addig nincs tere az új adóknak.

A válaszadók közel fele (48%) két fő intézkedést tart sürgősnek: a különleges nyugdíjak eltörlését (29%) és az adócsalás és korrupció visszaszorítását (19%). Bármilyen más fiskális lépés erősen legitimációhiányos, ha nem előzi meg az „antikiváltság” típusú intézkedések bevezetése.
A magánszektor dolgozói 50%-ban támogatják a közszféra kiváltságainak megszüntetését – ez 11 százalékponttal több, mint az állami szektorban dolgozók körében (39%).

A többség leginkább a mindennapi kiadások drágulásától tart. A 19%-ról 21%-ra emelt áfa a legnagyobb félelem, a válaszadók 64%-a jelölte meg ezt az első helyen.

Ezután következik az alapvető élelmiszerek árplafonjának eltörlése (42%) – világos jele annak, hogy az életköltségek miatti szorongás továbbra is központi kérdés.

A leginkább aggasztó intézkedések rangsora:

• 64% – Áfaemelés 21%-ra – közvetlen, azonnali hatás a napi fogyasztásra
• 42% – Élelmiszerárak – az árplafon megszűnésétől való félelem
• 32% – Banki tranzakciós adó – hatással van a folyó kifizetésekre és megtakarításokra
• 28% – Ingatlanadó piaci érték alapján – különösen nyugdíjas tulajdonosokat sújt
• 24% – Progresszív jövedelemadó – főként vidéken aggasztó (+10 százalékpont az urbánus térségekhez képest)

A tanulmány szerint, mivel az emberek elkerülhetetlennek érzik az új adócsomagot, a 96%- úgy nyilatkozott, hogy intézkedéseket fog tenni a fiskális változások hatásainak kezelésére.

Leggyakoribb reakciók:

• 51% olcsóbb alternatívákat keres a jelenlegi termékek és szolgáltatások helyett – különösen az alacsony jövedelműek (55%) körében
• 49% csökkentené a szórakozásra és nyaralásra szánt költségvetést – ez az arány a menedzserek és vállalkozók körében 64%
• 34% halasztaná a nagyobb vásárlásokat (autó, háztartási gépek)
• A 57 év felettiek 38%-a mondana le leginkább nagyobb beruházásokról
• 34% többet szeretne megtakarítani – különösen erős a Z generációban (18–27 év), ahol eléri a 46%-ot, jelezve, hogy a fiatalok inkább biztonságra, mint hitelből élésre törekednek
• 22% magasabb fizetésű munkát keresne
• 17% vállalna plusz munkát – különösen a magánszektorban (27% szemben az állami 12%-kal)
• Csupán 4% mondta azt, hogy semmin nem változtatna.