Dél-amerikai történet: a láncfűrészes gazdaságpolitikától a radikális államháztartási reformig
Az elnökválasztási kampány során Javier Milei észbontó kijelentésekkel sokkolta a gazdasági szakembereket, azt ígérve, megválasztása esetén dollárra cseréli a pesót és megszakítja a kapcsolatot az ország két legfontosabb külkereskedelmi partnerével. Győzött, s most már csak radikális államháztartási reformot akar, aminek első lépéseként megfelezte a minisztériumok számát.
Dél-Amerika bővelkedik toxikusan bizarr politikusokban. Gondoljunk csak Nicolas Maduro jelenlegi és Hugo Chavez korábbi venezuelai elnökre, valamint volt brazil kollégájukra, Jair Bolsonaróra, nem is beszélve Abdala Bucaramról, akit hat hónappal hivatalba lépése után távolított el az ecuadori parlament az elnöki székből, alkalmatlan mentális állapotára hivatkozva. Bucaram azért teljesen agyalágyult mégsem lehetett, mivel rövid elnöklése során állítólag sikerült elsikkasztania több milliárd dollárnyi közpénzt.
Ilyen politikai környezetben viszonylag nehéz kitűnni, legalábbis negatív irányban, Javier Milei frissen beiktatott argentin elnöknek azonban sikerült. Az 53 éves, szakmáját tekintve közgazdász, több szakkönyvet publikáló Milei ámokfutás jellegű választási kampánya során egy félőrült benyomását keltette, akinek egy abszurd drámában vagy egy kortárs filmszatírában lenne a helye, nem pedig a kontinens második legnagyobb államának elnöki székében.
Szabadság és láncfűrész
A kampányrendezvényeken előszeretettel láncfűrésszel megjelenő Milei a kommunizmust terjesztő és földre szállt Sátánnak nevezte honfitársát, Ferenc pápát, azonban ez kifejezetten apróságnak tűnt az ország romokban heverő gazdaságának talpraállítását célzó tervei mellett. Az A Szabadság Előretör (La Libertad Avanza) elnevezésű párt elnöke azzal sokkolta a közgazdász társadalmat, hogy győzelme esetén felszámolja az argentin jegybankot, és egyúttal megszünteti a nemzeti valutát, a dollárral helyettesítve a pesót. A kisemberek zöme valószínűleg nem siratná meg a pesót, melyből a Western Union december 12-i árfolyama szerint 935 ér egy amerikai dollárt, miközben az éves infláció az ősz folyamán 140 százalék körül járt, ellenben a szakemberek szerint ezek a lépések katasztrofális következményekkel járnának az ország gazdaságára nézve.
Milei mentális egészségével kapcsolatban azt követően is kételyek merülhettek fel, hogy bejelentette, megválasztása esetén megszakítja a kapcsolatot Brazíliával és Kínával. Ebben a kontextusban Lula da Silva brazil elnököt „dühös kommunistának” titulálta, míg a pekingi kormányt gyilkosnak nevezete. Az elemzők szerint ezzel a lépéssel teljesen padlóra lehetne küldeni az argentin gazdaságot, melynek épp a két fent nevezett ország a legfontosabb külkereskedelmi partnere. A kétoldalú forgalom ezekkel évi 55 milliárd dollár, triplája a harmadik legnagyobb partnernek számító Egyesült Államokkal folytatott külkereskedelem értékének.
A megnyilvánulásai miatt sok éles kritikát kapott államfő-jelöltet egy dologgal nem lehetett megvádolni, nevezetesen, hogy hímsoviniszta lenne, hiszen legközelebbi munkatársai és tanácsadói között két nő is volt: az alelnökjelölt Victoria Villarruel és a külügyi tárca várományosa, Diana Mondino.
Az önmagát anarchokapitalistaként meghatározó Milei kilátásba helyezte, hogy drasztikusan leépíti az államigazgatási gépezetet, s radikálisan visszaszorítja az állami beavatkozást az élet szinte minden területén.
„A megszorításoknak nincs alternatívájuk”
A politikában 2021-ben debütáló Milei időközben kényelemes, közel 56 százalékos szavazati aránnyal megnyerte az elnökválasztás második fordulóját, december 10-én pedig be is iktatták tisztségébe. Megválasztását követően, úgy tűnik, mintha kicserélték volna, a kampány excentrikus őrjöngője helyett egy határozott, józan és céltudatos vezetőt kapott Argentína. Valójában arról lehet szó, hogy a kampányretorika sokkoló elemei egy tömegmanipulációs komédia eszközei voltak, melyeket Mileinek esze ágában sem volt gyakorlatba ültetni.
Választási győzelmét követően sietett meghívni Argentínába a pápát, udvarias üzenetben köszönte meg Hszi Csin-ping kínai elnök gratulációját, hangsúlyozva, hogy a két ország kapcsolatai a „kölcsönös előnyökön” alapulnak, s a brazil elnököt is meginvitálta a beiktatására. Természetesen a jegybank bezárása és a peso megszüntetése el lett felejtve.
Amihez azonban ragaszkodik az új elnök, az a gazdasági sokkterápia és az államapparátus jelentős karcsúsitása. „Az a lényeg, hogy a megszorításoknak nincs alternatívájuk”, mondta beiktatási beszédében, hangsúlyozva azt is, hogy „nincs pénz”. Első intézkedéseinek egyike a minisztériumok számának megfelezése volt, ami kifejezetten ígéretesnek tűnik egy gazdasági és államháztartási reform nyitó lépéseként.
A Javier Mileire váró feladatok talán legnehezebbike a galoppozó infláció megfékezése. Romániában megszenvedjük a 10 százalék körüli éves inflációs rátát, azonban a JP Morgan becslései szerint Argentínában 2023 végére a pénzromlás mértéke eléri a 210 százalékot. Az államadósság kezelése is nagy kihívás, mivel az ország külföldi adósságállománya 263 milliárd dollár. Pozitívum, hogy az idei GDP-arányos költségvetési hiány csak 3,98 százalék, amit azonban Milei problémának lát, 2026-ra 1 százalék alá szeretné leszorítani. Megválasztását követően hangsúlyozta, hogy a költségvetés egyensúlyba hozása nem képezheti vita tárgyát.
Alberto Ramos, a Goldman Sachs Latin-Amerikáért felelős vezető közgazdásza azt nyilatkozta, hogy ha sikerrel jár, az „az elmúlt évtizedek legjobb története lesz a fejlődő piacok között”. „Megpróbálhatja megtenni a helyes dogokat, de nem biztos, hogy képes lesz rá” – idézi Ramost a Financial Times.
CSAK SAJÁT