Ha a vásárlóknak hirtelen jóval több pénzük lesz, akkor törvényszerű, hogy emelkedjenek az árak. Így működik a piacgazdaság.

Az elmúlt 10 hónapban folyamatosan Romániában volt a legnagyobb az inflációs ráta az Európai Unióban, aminek egyenes ágú következménye, hogy éves szinten is nálunk emelkedtek leginkább a fogyasztói árak, átlagosan 5,6 százalékkal százalékkal. Egyértelmű, hogy Románia nem bizonyult hatékonynak a pénzromlás megfékezésében, immár Magyarországon is, ahol 2022-ben és 2023-ban robbanásszerűen megugrottak a fogyasztói árak, lassabb az átlagos drágulás, mint idehaza.

Az uniós szinten rekordszintű romániai infláció nem meglepő, a tavalyi választási költekezés következménye, szögezi le Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) docense. „A sors iróniája, hogy a pénzosztogatásnak nem volt meg a várt hatása, bebizonyosodott, hogy választók nem ilyen olcsójánosok” – mondja a közgazdász szakember, arra utalva, hogy a parlamenti választáson a PSD és a PNL várakozáson aluli eredményt ért el, az elnökválasztáson pedig leszerepeltek a jelöltjeik.

Ne számítsunk sok jóra

Az idei kilátások sem túlságosan szívderítőek, bár a két évvel korábbi, kétszámjegyű infláció visszatérésétől nem kell tartanunk. „Ne várjunk lényeges csökkenést, az EU-ban rekorderek maradunk” – véli a közgazdász szakember. Mérvadó prognózisok szerint az első negyedévben akár 4 százalék alá csökkenhet az infláció, de a második félévben 4,5 százalék fölé fog nőni. A korábbi előrejelzések éves szinten 3,5 százalékos átlagos drágulást jósoltak, az aktuálisak azonban már 4,4 százalékra számítanak.

Ez egy sor körülmény összhatásának az eredménye. Január 1-től nőtt a jövedéki adó, az év hátralevő részében pedig további emelések lesznek, aminek inflációgerjesztő hatása van. A hatósági energiaárak jövője körül egyelőre teljes a homály, a kormánypárti politikusok nyilatkozatai szöges ellentétben állnak a költségvetés-tervezetben előirányzott kiadásokkal. Fölöttébb valószínűtlen, hogy az árszabályozás jelenlegi formájában érvényben maradjon március 31. után, s már a piac részleges liberalizálása is áremelkedéshez vezetne. Az euró árfolyama, ha lassan is, de nőni fog idén, aminek következtében drágulni fognak az importtermékek.

Van egy jelentős politikai bizonytalansági tényező is, mégpedig a tavaszi elnökválasztás kimenetele. Egy szuverenista jelölt győzelme negatívan hatna a gazdaságra, s ugyancsak gerjesztené az inflációt.

2022-ben és 2023-ban Magyarország gyorsabban nőttek az árak, mint nálunk, 14,5, illetve 17,6 százalékkal, szemben a mi 13,8, illetve 10,4 százalékunkkal. Tavaly azonban fordult a kocka, az anyaországban 3,7 százalékra mérséklődött a fogyasztói árindex növekedése, ami lényegesen jobb a hazai adatnál. Miért bizonyult Magyarország sikeresebbnek Romániánál az infláció megfékezésében? A PKE oktatója szerint az ok egyértelmű: „Tavaly ott nem voltak választások”.

Inflációban csapódott le a felelőtlenség

A Román Nemzeti Bank (BNR) elsősorban a jegybanki kamatláb révén próbálja meg kordában tartani az inflációt, a termékek és szolgáltatások piaci árába nem szól bele, magyarázza Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) adjunktusa. A kormány szabályozta ugyan bizonyos termékek árát, pontosabban árképzését, azonban kevés termék került fel a listára, így aztán a gyártók és a kiskereskedők könnyen meg tudták kerülni a szabályozást.

Magyarországon kezdetben a jegybank nagyon elengedte a féket, azért is szaladt el nagyon az infláció, utána azonban a budapesti kormány a bukarestinél sokkal erőteljesebben szabályozta a fogyasztói árakat, ezért alakult eltérően a folyamat a két országban. Nálunk elnyúlt az energiaárak okozta sokkhatás és a fogyasztási láncokkal kapcsolatos problémák miatti drágulások beépülése a fogyasztói árakba. „Ezek le kell darálódjanak a rendszerben” – mondja a BBTE oktatója.

Hozzáteszi, hogy a tavalyi tetemes bérfejlesztéseknek és nyugdíjemeléseknek is szerepük van abban, hogy hosszú hónapok óta éllovasok vagyunk az unióban a drágulások terén.

„Volt pár nagyon felelőtlen mozzanata a választási évnek. A költségvetési hiány nagyon el volt eresztve, s nem a beruházásokba ment, hanem a lakossági fogyasztásban csapódott le, ami inflációs hatást eredményezett” – állapítja meg Juhász Jácint. 2024-ben a közalkalmazotti fizetések átlagban közel 24 százalékkal nőttek, a nyugdíjak pedig átlagosan 40 százalékkal emelkedtek, mindezt javarészt hitelből fizette az első Ciolacu-kabinet.  

Az utóbbi három év alatt a hazai árak átlagosan 32,6 százalékkal nőttek, azonban valószínű, hogy az eltérő fogyasztói szokások miatt sokak kiadásai ennél nagyobb mértékben ugrottak meg. Ugyanezen időszakban Magyarországon még nagyobb arányban, 39,6 százalékkal emelkedtek az árak, de valószínűleg senkit sem vigasztal, hogy a határ túloldalán jobban megdrágult az élet, mint nálunk.