BBTE-kutatók: az idei valószínűleg az utolsó lehetőség a költségvetési egyensúly helyreállítására
.jpg)
Az elmúlt öt-hat esztendő alatt a román állam által felhalmozott költségvetési hiány a közgazdászok számára teljesen világossá tette, hogy legkésőbb 2025-ben meg kell hozni akár fájdalmas döntéseket is, hogy az elszabadult deficitet újra kontrollálni lehessen, és el lehessen kezdeni csökkenteni.
Románia elindult a költségvetési egyensúly helyreállítása felé, állapítja meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karán (KGTK) működő Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoport.
A román állami költségvetés 2025-ös kilátásaira vonatkozó elemzésünkben leszögezik, jó irányba történt lépés az idei költségvetés tervezetével, de hosszú és kockázatokkal teli még az út.
Dr. Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese, a kutatócsoport vezetője a Maszolnak elmondta, az előző évben 8,6 százalék felett volt a költségvetési hiány, tehát előrelépés, hogy idénre a kormány 7 százalékos költségvetési hiánnyal tervez. Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság által előírt hiánycél valójában a 3 százalék.
„Jó irányba tettünk egy lépést, fontos volt a különböző intézkedések meghozatala, hogy elinduljunk a költségvetési egyensúly helyreállításának irányába. Ennek az első lépése, hogy 2025-re hét százalékos hiányt tervez a kormány” – részletezte a közgazdász. Rámutatott, ez nyilván csak a tervezet, hogy mi lesz év végén, azt majd természetesen csak akkor látjuk meg.
„Az elmúlt öt-hat év romániai költségvetési deficitjét figyelembe véve, talán ez az az év, amikor még helyrehozható az elmúlt évek sorozatos túlköltekezési hibája, és ráállhatunk egy olyan hosszú távú pályára, ami a költségvetési egyensúlyt helyre tudja állítani. Ám a jelzések azt mutatják, hogy az utolsó pillanatban vagyunk” – fogalmazta meg Szász Levente.
Valós számokra épül a költségvetés tervezete
A jövő bizonytalan, de a tervezés szempontjából a pénzügyminisztérium megtette a szükséges lépéseket, hogy a deficitet kordában tartsa, valós számokra épül a költségvetés tervezete: a 2,5 százalékos gazdasági növekedés, illetve a 4,5 százalékos infláció nagy vonalakban összhangban van azzal, amit a gazdasági elemzők többsége mond.
Szász Levente rámutatott, a kutatócsoportjuk előrejelzése viszont ennél kisebb, mindössze 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a meglevő kockázatok miatt, tehát ez máris jelzés, hogy a 7 százalékos költségvetési hiány nem biztos, hogy az év végére megvalósul.
„Románia megbízhatósága és az állami költségvetés egyensúlya szempontjából fontos, hogy történjenek előrelépések, és csökkenjen idén a deficit: hét százalék a cél, meglátjuk, hogy a terv szerint teljesül-e ez” – taglalta a szakértő.
Van játéktér adóemelés nélkül is
A BBTE kutatócsoportja a költségvetés-tervezet eddigi elemzéseihez képest azt is megvizsgálta, hogy néz ki a büdzsé bevételi és kiadási oldala GDP-arányosan a többi európai országhoz képest. Azt látták, hogy jelentős a lemaradás: a gazdaság méretéhez képest, a közhiedelemmel ellentétben, a kiadások sem olyan nagyok, mint más országokban, de a bevételek terén nagy a lemaradás.
A kiadások valóban közelebb állnak az európai átlaghoz, ez mutatja a túlköltekezést, amit az elmúlt években megtapasztalhattunk, mutatott rá Szász Levente. Hozzátette, a bevételek viszont jelentősen elmaradnak az európai átlagtól, ami azt jelenti, hogy van lehetőség, hogy felzárkózzunk az európai átlaghoz, tehát a kormánynak van játéktere.
Ez nem feltétlenül adókulcsemelést jelent, hanem egyszerűen az adóbehajtás hatékonyságának növelését, a szürke gazdaság kifehérítését. Ez utóbbiak önmagukban is eredményezhetnek a bevételi oldalon közeledést az uniós átlaghoz, csak ez egyik napról a másikra nem könnyen megvalósítható.
Ezért a hosszú távú megbízhatóság, előreláthatóság ténylegesen fontos kritérium, húzta alá a szakértő. A 2025-ös költségvetési terv jelentős bevételnövekedéssel tervez – A 2,3 GDP-arányos százalékpontos növekedés elsősorban az EU-s források jobb bevonására és a fiskális bevételek növekedésére alapoz.
Kapcsolódó
A román kormány azzal próbálkozik, hogy jelentős adóemelések nélkül lehessen ezt a bevétel-növekedést elérni, eszerint tervezték meg a idei költségvetést. A költségvetési tervben a jelentős bevételi növekedés az EU-s források jobb bevonásából adódik. Van ugyan valamennyi fiskális növekedés is adókból, illetékekből, de inkább a behajtás hatékonyságának növelése, illetve a korábbi adókedvezmények eltörlése révén.
A tervezett költségnövekedés mindössze 0,7 százalékpontos, ami az állam termékekre, szolgáltatásokra, valamint a saját forrásokra épülő beruházások költségének visszaszorítására alapoz, megcélozva így egy 7 százalékos költségvetési hiányt a 2025-ös év végére.
Nagy kockázat, ha szélsőséges politikai erők döntésének kényszere alá kerül az ország
Romániában egyértelműen a politikai kockázat a legjelentősebb, hiszen szükség van egy stabil pozícióval rendelkező kormányra, amely meghozza a szükséges döntéseket, és ezeket év közben is fenntartja. Ha a szélsőséges politikai erők által meghozott döntések kényszere alá kerül az ország, kérdésessé válik, hogy tartható lesz-e a deficit-csökkentés. Egyrészt májusban államelnök-választás lesz, másrészt a romániai politikában gyorsan változások következhetnek be, ami a pénzügy és a költségvetés szempontjából nem jelent jót, figyelmeztet Szász Levente.
Meglátása szerint a stabilitás, a tervezhetőség az, amivel a román állam megbízhatóságát a befektetők szemében helyre lehet állítani. Ez pedig pénzügyi szempontból arra fordítható le, hogy ha megbízható az állam, ha kontroll alatt tartja a költségvetési hiányt, akkor olcsóbban juthat hitelekhez. Viszont, ha a befektetők azt látják, hogy az ország kockázatos és politikailag instabil, akkor csak nagyobb kamattal hitelezik az államot, ami megnöveli az állam költségeit, és ez a költségvetési hiányt megintcsak negatívan érinti.
Sok a globális bizonytalanság
Ugyanakkor számos olyan tényező van, amelyekre a romániai döntéshozóknak nincs ráhatásuk: a globális gazdasági és politikai helyzet alakulása. E téren is számos kockázat merülhet fel, egyrészt az Európai Unió gazdasága nem produkálja a korábbi években megszokott növekedést, és a kilátások sem feltétlenül optimisták. Németország autóipara is gyengélkedik például, ráadásul ott is választások jönnek, tehát sok a bizonytalanság.
Az amerikai adminisztráció, a Donald Trump elnök által bevezetett vámok kapcsán is látszanak baljós előjelek. Negatív hatást vált ki, ha ezek Európa viszonylatában felerősödnek, és az Unió mondjuk hasonló módon válaszol. Emiatt az európai gazdasági növekedés elmaradhat a várakozásoktól. Mindez Romániát is érinti, hiszen az ország ezer szállal kötődik az európai gazdasághoz, a kereskedelem, valamint a befektetések révén. „A romániai állami költségvetést úgy kell tehát a kormánynak helyreállítania, hogy közben a belső politikai instabilitással, valamint a világszintű és európai gazdaságpolitika várható bizonytalanságaival is szembe kell néznie” – szögezte le Szász Levente.
CSAK SAJÁT
