Románia hárompólusú gazdasági fejlettséggel jellemezhető – főváros, fejlettebb régiók, lemaradó régiók –, ami jelentősen befolyásolja a lakosság társadalmi méltányosságra vonatkozó érzékelését. A kiélezett gazdasági egyenlőtlenségek a választások eredményében, a szélsőségesek előretörésében is megmutatkoztak, vonta le a következtetést a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar (KGTK) Romanian Economic Monitor (RoEM) kutatócsoportja.

Elemzésükből kiderül, Bukarestnek jelentős a gazdasági teljesítményelőnye, amely azonban nagyrészt a mesterséges főváros hatásnak köszönhető, a közkiadások és közszolgáltatások eloszlása már viszonylag méltányosabb, nem részesíti kiemelt előnyben sem a fővárost, sem a többi régiót, a gazdasági egyenlőtlenségek ugyanakkor továbbra is kiélezettek, hárompólusú gazdasági fejlődés jellemzi az országot.

Nagy a szakadék a főváros, a fejlett, majd a fejletlen régiók között

A kutatócsoport elemzésének kiindulási pontja az volt, hogy több véleményformáló, elemző megfogalmazta: nem biztos, hogy a központi kormányzati források visszaosztása méltányosan vagy teljesítményarányosan történik, és különböző javaslatok hangzottak el, miként kellene ezt megoldani. A BBTE kutatócsoportja ennek kapcsán vizsgálta meg, hogyan teljesítenek a jóléti mutatók, és egyéb gazdasági indikátorok alapján a különböző települések, mondta el a Maszol megkeresésére Rácz Béla Gergely közgazdász.   

A BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusa, a kutatócsoport tagja felidézte, az is sokszor felmerül, hogy Románia gazdasági fejlettsége kétpólusú, ez részben igaz, de ha alaposabban megvizsgálják, ezt tovább lehet osztani három pólusra, mert a fejlett megyék és települések, mint Kolozs megye, ezen belül Kolozsvár, Temes megye, és azon belül Temesvár, Brassó megye és azon belül Brassó a legtöbb mutató alapján a legjobban állnak az országban, de ha Bukaresthez hasonlítjuk, akkor ezek és a főváros között is mutatkozik jelentős szakadék. Bukarest minden mutatót figyelembe véve magasan a legjobban teljesít, ezután következnek a jól teljesítő megyék, újra következik egy jelentős űr, a lista végén állók kifejezetten gyengén teljesítenek, összegezte Rácz Béla Gergely.

Öt mutatót vizsgáltak

Öt mutatót választottak ki, amelyekre vannak megyei, és településszintű adatok: az egy főre jutó nettó átlagfizetést, az egy főre számolt GDP-t, az aktív vállalatok számát ezer főre számolva, az egy főre jutó külföldi befektetések arányát, és azt, hogy mekkora az adott település, a megyeszékhely költségvetése egy főre vetítve.

Ezeket az adatokat összevetve szépen megmutatkozik a három pólus, mutatott rá a közgazdász. Kifejtette, míg Bukarestben 2023-ban az egy főre jutó átlagfizetés 6 ezer lej felett volt, ezt Kolozsvár követte, ott már 5300 lej volt az átlagfizetés. Ha megnézzük a legrosszabbul teljesítő Botoșani-t, 2023-ban ott 3400 lej volt az átlagfizetés. Ugyanez látszik az egy főre jutó GDP-ben is, ez Bukarestben majdnem kétszer akkora, mint a második helyen álló Kolozsváron: a fővárosban 42 ezer euró/fő, Kolozsváron 22 ezer euró/fő. A legrosszabbul teljesítő Vaslui megyében pedig sokkal kevesebb, 7000 euró körül van.

Hasonlóképpen tetten érhetők a nagyon erős területi különbségek az ezer főre vetített vállalkozások számában is: Bukarestben 158, Kolozsváron 103, Botoșani-ban 24. Illetve az egy főre jutó külföldi befektetések aránya Bukarestben 37 ezer euró, Kolozsváron 4200 euró, szinte egykilencede a fővárosinak, de Vaslui megyében mindössze 40 euró.

Valamivel kiegyensúlyozottabb a kép, ha a megyeszékhely költségvetését nézzük egy főre számolva, e tekintetben Kolozsvár teljesít a legjobban, megelőzi Bukarestet, hívta fel a figyelmet Rácz Béla Gergely.

Hangsúlyozta, a percepciók nagyon gyakran tévesek, hiszen Bukarest sok tekintetben kiemelkedően teljesít, de ha megnézzük a fővárosi önkormányzat egy főre eső költségvetését, abban ez nem tükröződik feltétlenül.

Azt is figyelembe kell venni, hogy a GDP-adatok Bukarest javára jelentősen torzítanak, mert a nagy adófizetők, a legnagyobb vállalatok automatikusan Bukarestben vannak bejegyezve, ott adóznak, a hozzáadott értékük ott számolódik, tehát torzít felfele a főváros javára.

A jólléti növekedésnek nagy a szórása

A választások kapcsán érdemes kiemelni, hogy noha Románia az elmúlt években jelentős jóléti növekedést tudott felmutatni, az elmúlt 15 évben sokkal gyorsabban fejlődött, mint a térségben lévő többi ország, a gazdasági növekedése megelőzte ezeket, mégis van egy elégedetlenség a lakosság részéről, ami a szavazáskor is kifejezésre jutott, fogalmazta meg Rácz Béla Gergely.

Hozzátette, ennek az oka többek között, hogy a jólléti növekedésnek hatalmas szórása volt: vannak akik sokkal jobban élnek, és vannak akik viszont nem érzékelik ezt a növekedést. Ezeknek a különbségeknek nagyon sok dimenziója van, nemcsak földrajzi, hanem korosztály szerinti is: az idősebb generáció tagjai nagyobb mértékben ki vannak téve az elszegényedés veszélyének, a nagycsaládosok esetében is nagyobb ennek a kockázata.

„Ezek a nagyon sokdimenziós társadalmi különbségek szülik az elégedetlenséget, ami többek között a mostani választások megdöbbentő, hátborzongató eredményéhez vezetett” – mondta a szakértő.

Átláthatóságra van szükség

Arra a következtetésre jutottak, fontos, hogy egyértelműbb legyen, hogy a központi költségvetés és a települési önkormányzatok közötti transzferek hogyan történnek, mert ez jelen pillanatban elég átláthatatlan. A kis vagy szegényebb településeken azért elégedetlenek, mert a nagy cégek Bukarestben adóznak, Bukarestben közben azért van elégedetlenség, mert a fővárosban beszedett adókat áttranszferálják a többi településnek. „Tehát a transzparencia hiánya miatt mindenki elégedetlen. Jelentős társadalmi különbségek vannak, holott a transzferek révén a lemaradt települések előbb-utóbb fel kellene zárkózzanak, de ez a folyamat nem látszik, hanem csak az erős polarizáltság, ami társadalmi feszültségekhez is vezethet” –    fogalmazta meg Rácz Béla Gergely.   

Hangsúlyozta, a pénz nem tűnik el, de nem átlátható, hogyan, milyen kritériumok alapján történik meg a transzfer.

A gazdasági következtetésük az, hogy a közszolgáltatások egy részét, függetlenül a település hozzájárulásától az országos GDP-hez, ugyanolyan jó minőségben kellene megalakítani, kiemelten a közoktatást, egészségügyet. Függetlenül attól, hogy például Vaslui megye mennyit tesz hozzá az országos GDP-hez, ugyanolyan minőségűek kellene legyenek egyes közszolgáltatások, mint például Bukarestben, mutatott rá a közgazdász.

A közoktatás színvonala a lemaradott megyékben ugyanolyan jó kellene legyen, mint a legnagyobb, legfejlettebb városokban. A társadalmi különbségeket csak újraelosztással nem lehet megszüntetni, közben nyilván ez is szükséges, a gazdagabb települések irányából a szegényebbek felé. Kizárólag az újraosztással többször is próbálkoztak, több vagy kevesebb sikerrel, de közben az is fontos, hogy ugyanazokat a lehetőségeket kell megteremteni a lemaradottabb településeken is, mint a legkiemelkedőbbekben. Ha Vaslui megyében egy iskolás gyerek ugyanolyan szintű és minőségű oktatásban részesül, mint a bukaresti társa, akkor nagyobb valószínűséggel tud önerőből is nagyobb hozzáadott értéket teremteni a társadalomnak, a gazdaságnak és önmagának, mutatott rá Rácz Béla Gergely.

A társadalmi különbségek a szélsőségek előtörésében is megmutatkoznak

Azt javasolják tehát, hogy érdemes ugyanolyan jó minőségben létrehozni bizonyos közszolgáltatásokat: az oktatásra, az egészségügyre GDP-arányosan nagyobb összegeket kellene fordítani, hogy ezt meg lehessen lépni. Vannak ugyanakkor olyan típusú közszolgáltatások, amelyeket a teljesítmény alapján kell finanszírozni. Miközben a közoktatás, az egészségügy mindenhol megfelelően ugyanazt a minőséget kellene nyújtsa, a felsőoktatás, a teljesítmény-sport, nem méltányossági és egyenlőségi alapon, hanem teljesítmény alapon kellene finanszírozást kapjon.

„A következő kormánynak érdemes lenne abban gondolkodnia, hogy megtalálja az egyensúlyt a transzferek és a lehetőségek megteremtése között. Átlátható módon kellene megszervezni, hogy milyen típusú szolgáltatások kell egyforma minőségűek legyenek, és melyeket finanszíroznak teljesítményalapon” – magyarázta a szakértő.

Hozzátette, az elmúlt tizenöt-húsz évben erről nem született politikai konszenzus, elképzelés vagy stratégia, ez pedig oda vezetett, hogy a társadalmi különbségek – minden jó szándék ellenére – nem csökkentek, hanem növekedtek, ennek társadalmi következménye van, ami többek között a    szélsőségesek felerősödésében mutatkozik meg.