Tízmilliárd lejt meghaladó bevételre lehetne szert tenni 10-15 százalékos részvénycsomagok értékesítésével.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem támogatja, hogy nyereséges állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjának az értékesítése révén csökkentsék az idei költségvetési hiányt – közölte hétfőn Florin Manole, a PSD szóvivője. Ez volt az első arra vonatkozó információ, hogy a kormányalakítást célzó négypárti tárgyalásokon a privatizáció is felmerült mint lehetőség a deficit csökkentésére.

Az állam tulajdonában vállalatok tucatjai vannak, azonban számottevő bevételt csak néhánynak az értékesítésétől lehet remélni. A legértékesebb állami cég a Hidroelectrica, a Romgaz, a Nuclearelectrica, a CEC Bank, a Transgaz, a Transelectrica és az Exim Banca Românească, s értékesíthetők a repülőterek, valamint a kikötők is.

A felsorolt vállalatokban az állami tulajdon 100 és 58,7 százalék, értékben 1,430 és 43,145 milliárd lej között változik, együttesen meghaladja a 90 milliárd lejt. A legnagyobb értékű tulajdonrésszel a vízerőműveket működtető Hidroelectricában (43,145 milliárd lej), az ország legnagyobb gázkitermelőjének számító Romgazban (18,481 milliárd lej), a cernavodai atomerőművet üzemeltető Nuclearelectricában (10,339 milliárd lej) és a CEC Bankban (6,632 milliárd lej) rendelkezik a kormány.

A Ziarul Financiar (ZF) számításai szerint ezen vállalatok, valamint a repterek és a tengeri kikötők 10 százalékos részvénycsomagjának az értékesítése mintegy 11 milliárd lej bevételt generálna az államkassza számára, a részvények 15 százalékának eladása pedig kb. 17 milliárdot hozna a konyhára.

Nagy kereslet, gyors tranzakció

Egy sor állami vállalatot már korábban bevezettek a tőzsdére, ezek esetében egy részvénycsomag értékesítése simán menne. Erre az első számú jelölt a Hidroelectrica, mivel az generálná a legnagyobb, 5,4-8 milliárd lejes bevételt. „Nagyon valószínű, hogy a piac érdeklődése nagy lenne, a kereslet meghaladná a kínálatot, a tranzakció pedig gyorsan lezárulna” – nyilatkozta a ZF-nek Mihai Purcărea, a BRD Asset Management befektetési alap vezetője.   

A tőzsdén nem jegyzett állami vállalatok részleges privatizációja jóval hosszadalmasabb lenne, idén nem javítana a büdzsé állapotán. „A CEC Bank és az Exim esetében egy 10-20 százalékos részvénycsomag értékesítése sokkal hosszabb előkészítést igényelne. Erre leghamarabb jövő év májusában-júniusában kerülhetne sor, de a realistább forgatókönyv 2026 ősze” – mondja Mihai Purcărea.

„Az egyik módszer, ami pénzt hoz a központi költségvetésbe, az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjának az eladása. A pillanat nagyon kedvező, mivel a Bukaresti Értéktőzsde történelmi maximumon van, ráadásul Románia az országos helyreállítási terv keretében vállalta, hogy túlad az állami vállalatok kisebbségi részvénycsomagjain, s javítja azok menedzsmentjét” – nyilatkozta Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezetének (CFA Románia) elnöke.

Hasonlóan vélekedik az esetleges privatizációról Nagy Bálint Zsolt is. „Általánosságban a privatizációnak mindig örülünk, mivel az állami vállalatok hatékonyabb működtetéséhez vezet. Most nagy a baj a költségvetéssel, érthető, hogy a kormány megpróbál bármiből pénzt csinálni” – nyilatkozta a Maszolnak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának docense.

Az állami vállalatok részvényeinek értékesítése ugyanakkor egyszeri bevételt jelent, ami azt az illúziót keltheti, hogy megoldódtak az államháztartás problémái, amiről szó sincs. „Hosszú távon ez nem megoldás. Az alapelv az, hogy hosszú távú kiadást hosszú távú bevétellel kell ellensúlyozni, rövid távú kiadást pedig rövid távú bevétellel” – magyarázza Nagy Bálint Zsolt.

Jobb menedzsment, több pénz

Adrian Codîrlașu hosszú távú előnyöket is lát az állami vállalatok privatizációjában. „A vállalatok igazgatása sokkal átláthatóbb lenne, javulna a menedzsment és a jövedelmezőség, ami több pénzt jelentene a központi költségvetés számára osztalék és profitadó formájában” – mondja a CFA Románia elnöke.

A sikeres és nyereséges állami vállalatok részvényeiből minden bizonnyal szívesen vásárolnának a magánnyugdíj kettes pillérjének az alapkezelői, valamint a kisbefektetők, akik egy-egy kibocsátás alkalmával 2-3 milliárd lejt fektetnek állampapírokba. Biztosra vehető az olyan nagy intézményi befektetők, befektetési alapok és befektetési bankok érdeklődése is, amilyen a Vanguard, a BlackRock vagy a Goldman Sachs. Ez utóbbinak jelenleg is van részesedése a tőzsdén jegyzett állami vállalatokban.

Az állami vállalatok részvényeinek az értékesítése teljesen nem oldaná meg a költségvetés idei gondjait, de nagy segítséget jelentene. A büdzsé tervezetében a kormány 134 milliárd lejes, 7,04 százalékos GDP-arányos deficittel számolt. Bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések nélkül ez merő illúzió, ami mostanra a politikusokban is tudatosult.

A Pénzügyminisztérium még nem közölte a májusi költségvetési végrehajtási adatokat, azonban a ZF értesülései szerint az év első 5 hónapjában a kormányzati kiadások 64 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket. Az idei öthavi deficit közel 4 milliárddal haladja meg a tavalyit, amikor az évet 152,72 milliárd lejes hiánnyal zártuk. A szakértők számításai szerint a költségvetésből több mint 30 milliárd lej hiányzik ahhoz, hogy teljesüljön az idei deficitcél. Ennek az összegnek tekintélyes részét elő lehetne teremteni a tőzsdén jegyzett állami vállalatok részvényei legfeljebb 15 százalékának a piacra dobása révén. A lépés mellett szól az is, hogy egy ilyen tranzakciót a lakosság zsebe egyáltalán nem érezne meg, az állam pedig továbbra is birtokolhatná a többségi tulajdonrészt.

Kapcsolódó

Ki adósította el Romániát?

Idehaza az egymást váltó liberális és szociáldemokrata kormányok lényegében egyforma mértékben felelősek azért, hogy az ország elindult az eladósodás veszélyes útján.  

államháztartás államadósság költségvetési hiány deficit

Tánczos Barna pénzügyminiszternek pénteken, Brüsszelben kell ismertetnie, hogy milyen intézkedésekkel kívánja mérsékelni a bukaresti kormány a költségvetés horribilisnek ígérkező hiányát.