banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Az Európai Bizottság hatékonyabb vállalkozási adórendszer bevezetésére tett javaslatot

Az Európai Bizottság tervet mutatott be kedden a jelenleginél hatékonyabb és méltányosabb vállalkozási adórendszer bevezetésére, hosszú távú és rövid távú jövőképet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy támogassa a koronavírus-járványból kilábalást, és megfelelő állami bevételeket biztosítson az elkövetkező években.

Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos a terv bemutatásakor elmondta: az új vállalkozási adórendszer bevezetésével az uniós bizottság célja, hogy stabil üzleti környezetet teremtsen, amely fellendítheti a fenntartható és munkahelyteremtő növekedést az Európai Unióban.

A terv 2023-ig érvényes keretet terjeszt elő a vállalkozások adózására vonatkozóan, amely csökkenti az adminisztratív terheket, megszünteti az adózási akadályokat, és vállalkozásbarátabb környezetet teremt az egységes piacon. Egységes társaságiadó-keretszabályt biztosít majd az EU számára, biztosítja az adóztatási jogok tagállamok közötti méltányosabb elosztását. Mérsékli a bürokráciát és a megfelelési költségeket, minimalizálja az adókikerülési lehetőségeket, támogatja az uniós munkahelyeket és beruházásokat.

Az Európai Bizottság adóügyi menetrendet is meghatározott a következő két évre olyan intézkedésekkel, amelyek a tervek szerint előmozdítják a termelőberuházásokat és a vállalkozói szellemet, jobban védik a nemzeti bevételeket, továbbá támogatják a zöld és digitális átállást. Az intézkedések közé tartozik például, hogy az EU-ban működő nagyvállalatoknak közzé kellene tenniük tényleges adókulcsaikat, ez nagyobb átláthatóságot biztosítana. Egyúttal új adókikerülés elleni intézkedéseket is bevezetnének a fedőcégek visszaélésszerű alkalmazásával szembeni fellépés jegyében.

Az uniós bizottság végezetül ajánlást fogadott el a veszteségek belföldi kezeléséről. Az ajánlás arra ösztönzi a tagállamokat, hogy legalább az előző pénzügyi évre engedélyezzék a veszteségek megelőző időszakra vonatkozó elhatárolását a vállalkozások számára. Ez azoknak a vállalkozásoknak kedvez, amelyek a világjárvány előtti években nyereségesek voltak, mivel lehetővé teszi számukra, hogy 2020-as és 2021-es veszteségüket levonják a 2020 előtt befizetett adókból. Ez az intézkedés különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv) javát szolgálja – emelték ki.

Winkler: jól időzített az új uniós iparstratégia 

Az EU iparstratégiájának aktualizálása a legjobb pillanatban történik, ugyanis a tagállamok most indítják a helyreállítási és reziliencia terveket és a 2021–2027 közötti költségvetési időszakra szóló programokat, hívta fel a figyelmet Winkler Gyula EP-képviselő (RMDSZ, EPP) annak kapcsán, hogy az Európai Parlament megvitatta az aktualizált iparstratégiát, amelybe belefűzték a koronavírus-járvány okozta válság tanulságait.

 „Az ipar fontos szegmense az európai gazdaságoknak, amelyek a zöld és digitális átállás, azaz a  kettős átállás korai szakaszában vannak. A vállalatok, különösen a kkv-k előtt álló kihívásokat az uniós források hatékony felhasználásával lehet leküzdeni, mindezt az átalakulás során, hiszen valóságos ipari forradalom zajlik” – emelte ki a képviselő.

Mint rámutatott, az uniós stratégia aktualizálásának szükségességét nemcsak a vállalatok és az ipar különböző ágazatainak képviselői erősítik meg, de a lakosságnak is fontos. „A legutóbbi, május elején közölt Eurobarométer adatai szerint az európaiak számára az unió legfontosabb jellemzője a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartása, ezt jelölte meg a válaszadók 32 százaléka, valamint az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje, amely a válaszadók 30 százalékának fontos. Ez is igazolja, hogy az európai lakosság nagytöbbsége az ipart olyan ágazatnak tartja, amely munkahelyeket és jólétet biztosít” – magyarázta Winkler Gyula.Winkler Gyula EP-képviselő | Fotó: winklergyula.ro

Az aktualizált iparstratégia három fő területre összpontosít: az egységes piac rezilienciájának megerősítése, az EU stratégiai függőségeinek kezelése és a kettős átállás felgyorsítása. „A kkv-k fontos szerepet kapnak az aktualizált uniós iparstratégiában. Az EU-ban működő 25 millió kis- és középvállalkozás hozzávetőleg 100 millió munkahelyet biztosít és az európai GDP több mint felét generálja. A kkv-k hatékony támogatása elengedhetetlenül szükséges, hogy sikeres legyen a kettős átállás az EU-ban. Ennek megfelelően az e célra hozott támogatói intézkedések nemcsak a társadalmi jólétethez járulnak hozzá, hanem az egyenlőtlenségek csökkentéséhez is. Az aktualizált iparstratégia új eszközöket is biztosít a fizetési késedelmek és fizetőképességi kockázatok kezelésére. Az új InvestEU program sajátos eszközeivel támogatja a kkv-kat, a beruházások és a versenyképesség növelése érdekében. A hazai bankrendszernek nagyon oda kell figyelnie az InvestEU programra, hogy a kkv-knak átlátható és rugalmas támogatást tudjon nyújtani” – részletezte az EP-képviselő, ugyanakkor azt is elmondta, az iparstratégia fontos országunk számára, amelyet jelentősen érintenek a stratégiai függőségek.  

„Az Európai Parlamentben ma megvitatott stratégia több szempontból is fontos Románia számára. A hazai ipar a maga során ugyancsak stratégiai függőséggel küzd. A legaggasztóbb a  nyersanyag-függőség, beleértve a ritkaföldfémeket, az elektromos akkumulátorokat, gyógyszerhatóanyagokat, félvezetőket és csúcstechnológiákat” – sorolta Winkler Gyula.

Kiemelte, hogy az aktualizált uniós iparstratégia az átalakuló ágazatok egész sorát támogatja. „Az új iparstratégia támogatást nyújt az átalakuló ágazatoknak. Például a textil- és készruhaipar támogatást kaphat arra, hogy minőségre, innovációra, fenntarthatóságra, méltányos kereskedelmre épülő új üzleti modellt építsen ki. A turizmus és a kreatív iparágak ugyancsak támogatást kapnak, hogy megerősítsék az egységes piacot, amelyet próbára tettek a koronavírus-járvány miatt bevezetett megszorítások” – ismertette a képviselő.

Szerinte a hazai ipar kulcsszereplői, az építőipar, az acélipar és az IT szektor számára ugyancsak előnyt hozhat, hogy új megközelítéssel támogatják az ipari ökoszisztémákat, valamint határokon átívelő ipari együttműködéseket, a közös európai érdeket képviselő projektek finanszírozását. „Az energetikai ágazat átalakítása egész régiókat fog érinteni Romániában, éppen ezért a Méltányos Átállási Alap forrásait úgy kell felhasználni, hogy biztosítják az érintettek társadalmi támogatását és szakmai átképzését” – egészítette ki az RMDSZ EP-képviselője.

Kapcsolódók

Kimaradt?