A Donald Trump által bevezetett vámok ellenére, bár csökkenő mértékben, de továbbra is az EU javára billen az Egyesült Államokkal szembeni külkereskedelmi mérleg.

2026 második negyedévében az EU 701,8 milliárd euró értékben importált és 680,0 milliárd euró értékben exportált árukat az unión kívüli partnerekkel folytatott kereskedelemben, írja a portfolio.hu. Az import éves alapon 11,7 százalékkal, az export 4,5 százalékkal nőtt, így az áruforgalmi mérleg 21,8 milliárd eurós hiányt mutatott.

Ez az első negyedéves deficit 2023 második negyedéve óta, de a folyamat legfontosabb üzenete nem pusztán az egyenleg romlása, hanem annak szerkezete: exportoldalon az USA, importoldalon Kína és a tágabb ázsiai beszállítói kör vált meghatározóvá.

A legfontosabb exportpiac továbbra is az Egyesült Államok, ahová az EU 127,7 milliárd euró értékben szállított árut a második negyedévben. Ez azonban 5,6 százalékos visszaesést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel párhuzamosan az USA-ból érkező import 11,5 százalékkal 98,7 milliárd euróra nőtt, vagyis az EU hagyományosan jelentős amerikai áruforgalmi többlete érdemben szűkült.

Az Amerikával szembeni egyenleg romlása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre. Az adatok szerint az EU Egyesült Államokba irányuló vegyipari és gyógyszeripari kivitele 2025 második negyedévéhez képest jelentősen csökkent, amiben nagy szerepe lehet a Trump által bevezetett vámoknak, miközben az USA-ból érkező ásványi tüzelőanyagok importja érdemben nőtt.

Az USA után Nagy-Britannia, Svájc, Kína és Törökország az export legfontosabb célországai.

Az import tekintetében Kína meghatározó maradt, utána az USA, Nagy-Britannia, Svájc és Norvégia a legfontosabb beszállítóink. Az EU 153,6 milliárd euró értékben importált árukat a távol-keleti országból 2026 második negyedévében, ami a teljes unión kívüli import 21,9 százalékát tette ki. Az uniós export Kína felé 50,3 milliárd eurót ért el, vagyis a kétoldalú áruforgalomban továbbra is jelentős európai hiány látható.

A kínai import növekedése mellett a havi adatok arra utalnak, hogy több más ázsiai beszállító szerepe is gyorsan erősödött.

Tajvan, Vietnám és Malajzia esetében különösen a gépek és szállítóeszközök behozatala emelkedett látványosan. Ez jól illeszkedik a „Kína plusz egy” vállalati logikához: a kockázatmentesítés nem feltétlenül az európai gyártókapacitások visszaépítését jelenti, hanem sok esetben az ázsiai beszállítói bázis földrajzi szélesítését.

A külkereskedelmi adatok alapján az EU kitettsége nem eltűnt, hanem átrendeződött: a kontinens külső egyensúlya egyszerre függ az energiaáraktól, az amerikai piac hozzáférhetőségétől és az ázsiai gép- és technológiai beszállítóktól.