Az állami nyugdíj garantált, de korlátozott pénzügyi alapot biztosít, míg a kötelező és önkéntes magánnyugdíjak lehetőséget adnak a megtakarítások kiegészítésére és plusz jövedelemhez való jutásra a nyugdíjazás után. A gondos tervezés és a befizetések diverzifikálása elengedhetetlen nemcsak a mindennapi kiadások fedezéséhez, hanem a hosszú távú anyagi önállóság biztosításához is.

Adrian Negrescu pénzügyi elemző a Digi24nek elmagyarázta, hogyan különböznek a köz- és magánnyugdíjakból származó bevételek, mik az előnyeik és kockázataik, és hogyan kezelheti minden dolgozó stratégiailag nyugdíjas évei jövedelmét. A jelenlegi gazdasági és inflációs környezetben kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók megértsék a rendszer működését és a lehetőségeket a maximális előnyök kiaknázására.

Az állami nyugdíj minden, a társadalombiztosítási rendszerbe befizető dolgozó alapjoga. A minimális szolgálati idő 15 év, a teljes szolgálati idő 35 év, és a rendszer többféle nyugdíjtípust kínál az életkor, a szolgálati idő vagy a munkaképesség csökkenése alapján. Negrescu szerint a legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy az állami nyugdíj önmagában nem biztosítja a kényelmes nyugdíjas életet. Ezért elengedhetetlen a további megtakarítások és befektetések bevonása.

A kötelező magánnyugdíj rendszerét a társadalombiztosítási járulék egy részéből finanszírozzák, amelyet az állam nem a költségvetésbe, hanem magánalapokhoz irányít. Az úgynevezett kettes pillérből származó nyugdíj kiegészíti az állami nyugdíjat, és személyes tulajdonként kezelhető, de a nyugdíj mértéke függ a befizetésektől és az alapok befektetési teljesítményétől. Jelenlegi számítások szerint ez a kiegészítés körülbelül 200–300 eurót tehet ki havonta, bár a jövőbeni béremelkedések növelhetik a várható nyugdíjat.

Az önkéntes magánnyugdíj, vagyis a hármas pillér, szintén a nyugdíjas évek anyagi biztonságát szolgálja, de teljesen opcionális, és az egyén dönti el, mennyit fizet be. A megtakarításokat hosszú távon fektetik be, és bár értékes kiegészítő lehet, nem nyújt önmagában elegendő jövedelmet a kényelmes élethez. A befizetett összeg legfeljebb 30 százaléka vehető ki egyszerre, a többit részletekben fizetik ki.

Negrescu azt is hangsúlyozta, hogy minél korábban kezdjük a megtakarítást, annál nagyobb előnyhöz jutunk. A pénz gyarapodik, kamatot termel, különösen, ha növekedési potenciállal bíró eszközökbe fektetik, legyen a hármas pillér alap, állampapír, tőzsdei befektetés, nemesfém vagy ingatlan. Kerülendő viszont a készpénz felhalmozás vagy a kamat nélküli bankszámla, mert az infláció folyamatosan csökkenti az értékét. Fontos, hogy ne ragadjunk le egyetlen pénzintézetnél vagy ajánlatnál, és legalább félévente vizsgáljuk felül a lehetőségeket a legjobb hozam érdekében.

Az előrelátó tervezés és a tudatos befektetési döntések tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy a nyugdíjas évek anyagilag biztonságosak legyenek, és a megtakarítások valódi kiegészítést jelentsenek az állami nyugdíj mellett – összegzett Negrescu.