Minden eddiginél szorosabb védőhálót von a törvény a családon belüli erőszak áldozatai köré, megkönnyíti a segítségkérésüket, beszigorít a bántalmazóknak egy sor módosítás által, amelyeket múlt héten fogadott el a képviselőház. Csép Éva Andrea képviselő, a törvénymódosítás egyik kidolgozója a Maszolnak elmondta, a fogadóóráin hozzá forduló áldozatokkal beszélgetve körvonalazódik sok esetben, hol kellene még módosítani a törvényes kereten. A képviselő szerint azoknak adnak most plusz segítséget, akik ki mernek lépni a bántalmazó kapcsolatból. 

A helyi hatóságoknak 5 órán belül értesülniük kell a családon belüli erőszak miatt elrendelt távoltartásról, és 3 napon belül pedig fel kell keresniük az áldozatot. A bántalmazott ott kérhet távoltartást, ahol az eset történt, a visszaeső bántalmazókkal szemben akár 24 hónapra is elrendelhetik a távoltartást, emellett a bíróság kötelező terápiát is előírhat számukra – nagyon röviden ezek a múlt héten elfogadott, a családon belüli erőszak elleni fellépést megerősítő törvénymódosítások.

„Az volt egyrészt a cél a módosítással, hogy akik távoltartási rendeletet szereztek a bántalmazójuk ellen, ne vesztődjenek el – csak mert nem tudták, hova forduljanak –, hanem segítséget kapjanak. Éppen ezért a távoltartás elrendeléséről tudomása kell legyen a helyi hatóságoknak, akik a legközelebb vannak az áldozathoz, fel kell tudják venni és tartani vele a kapcsolatot, jelezni, hogy »itt vagyunk, vigyázunk rád, figyelünk, segítünk«” – indokolta a törvénymódosítást a Maszol megkeresésére Csép Éva Andrea képviselő, a parlament Munkaügyi és Szociális Védelmi Bizottságának alelnöke.

Ott kérhető a távoltartás, ahol az eset történt

A módosítás szerint hozzáférhetőbb lett a védelem azáltal is, hogy a távoltartást ott is lehet kérni a bíróságtól, ahol a bűncselekmény történt, míg eddig csak az állandó lakhely szerinti bíróságon lehetett, és akadályt jelentett, amennyiben a két helyszín eltért.  

„Nagyon sok esetben az áldozatoknak az is hátráltató tényező, hogy el kell utazniuk az állandó lakhelyükre, és kérdés az is, hogy a távoltartást ilyenkor hová adják ki?” – mutat rá a képviselő. „Nagyon indokolt volt a törvénymódosítás, hisz gond ez esetben, hogy nem egyezik a lakcím és a valós lakhely, ahol a bűncselekmény is történt, és ahol neki rögtön kell a segítség, nem később” – tette hozzá.

Távoltartás 24 hónapra

További módosítás, hogy míg eddig legtöbb 12 hónapra lehetett, most már 24 hónapra érvényes távoltartási végzést is lehet szerezni az agresszor ellen. A 12 hónapra vonatkozó módosítást egy évvel ezelőtt hozták meg, hogy a bántalmazottnak – a hosszabbítást kérve – ne kelljen félévente a bíróságon újraélnie a traumáit, mondta el Csép Éva Andrea.

Szerinte a hosszabb távra elrendelhető távoltartás, növeli a segítséget kérők biztonságérzetét is, ugyanakkor szigorúbban lehet így fellépni az agresszorokkal szemben, jegyezte meg.

„A távoltartási rendeletek több mint fele visszaeséssel végződik, azaz, ha lejár az elrendelt távoltartás ideje, a bántalmazott nem kér újabbat, kibékül az agresszorral, csakhogy miután lejárnak a mézes hetek, megint kezdődik a bántalmazás” – számolt be.

Hozzátette, a rendőrség által – életveszély miatti azonnali hatályú – 72 órára kiadott távoltartási rendeletek felét sem hosszabbítják meg: az áldozatok félelemből vagy az anyagi bizonytalanság miatt sokszor nem merik kérni a védelmet.

„Éppen ezért a gondolat az volt, hogy valamilyen formában büntessük az agresszort, ha visszaeső, így lehet két év is a távoltartás, ha bizonyítható, hogy az elmúlt öt évben ugyanannak a személynek a nevére volt kiadva már távoltartás” – mondta a képviselő. Így szeretnénk segíteni az áldozatnak, hogy végleg ki tudjanak lépni a bántalmazó kapcsolatból.

Közeli védelem és folyamatos figyelem

„Sokan félnek, hiába van távoltartási rendelet, nem kérnek nyomkövetőt. Nem jelentik, ha az illető megszegte a távoltartást, nem bíznak a hatóságokban. A hatóságoknak így most még nagyobb felelősséget adtunk, hogy folyamatosan kapcsolatban legyenek az áldozattal. Az, hogy öt órán belül tudnak róla, hamar felveszik vele a kapcsolatot, értesülnek, ha felbukkan a bántalmazó, ez sok esetben elbátortalanítja az agresszort is” – mutatott rá.

Hogy mikor lesz kész az új szabályozás módszertana, és lesz-e elegendő személyzete a helyi hatóságoknak a gyakorlatba ültésére – ennek kapcsán a képviselő elmondta, reméli, hamarosan megtörténik a módosítások gyakorlatba ültetése, hozzátette, az önkormányzatoknak eleve a feladatkörébe tartozik a családon belüli erőszak áldozataival törődni a szociális igazgatóságokon keresztül. Ahol nincs ilyen, ott a gyerekjogvédelmi és szociális igazgatóság feladatkörébe tartozik ez, mondta. Amennyiben nincs elég vagy megfelelő személyzetük, a feladatot a területen jártas civil szervezetek bevonásával kell elvégezni, jegyezte meg. 

„Emellett, a rendőrségeknél augusztus óta életbe lépett egy olyan belső eljárásrend, amely alapján körzetenkénti esetfelelősöket jelölnek ki az áldozatok mellé, és digitális adatlap készül a bántalmazottak helyzetéről” – magyarázta.

„Jelenleg azon dolgozunk, hogy a digitális adatlaphoz minden illetékes intézménynek és hatóságnak hozzáférése legyen, hogy – a rendőr, a szociális munkás, a polgármesteri hivatal, az orvos, a pszichológus és a jogász is – egyszerre lássák és kialakíthassák a beavatkozási képletet egy adott áldozatnál” – ismertette.

Fókuszban a visszaeső bántalmazók

A bíróság kötelezheti az agresszort pszichológiai tanácsadásra, terápiára vagy függőségi programban való részvételre – ez a módosítás is bekerült a jogszabályba.

„Több bíró is elmondta, esetenként elrendelték volna, hogy az agresszor vegyen részt terápián, de mivel ennek az ellenértéke, és hogy kik végezhetik a terápiát, nincs megállapítva, így nem tehették. Amikor a törvényt írtuk, fontosnak tartottuk úgy megfogalmazni, hogy ne csak kipipálja az érintett, hogy ő elment pszichológushoz, hanem a módosítás értelmében havonta egyszer be kell számolnia, jelentést kell tennie a rendőrségen arról, hogy mi történt a terápián. Ha nem teszi, pénzbírság róható ki rá” – részletezte. Kiemelve, nemcsak a kemény büntetés a céljuk, hanem az utánkövetéssel változást is elérni.

„Hiszek abban, hogy van olyan helyzet, amikor a terápia segíthet. Senki nem születik agresszornak, ezt szoktam mondani. A környezet, az odafigyelés és a kapcsolatok hiánya változtatja agresszorrá” – érvelt, hozzátéve, ezután több figyelmet kapnak az agresszorok is, mivelhogy a távoltartás alól szabadulva, folytathatják a bántalmazó viselkedést, rájuk „senki nem figyel, nincsenek központjaink”.

Csép Éva Andrea úgy látja, „összetett felelősségünk van: felelőssége van a hatóságnak, önkormányzatnak és a közösségnek is abban, hogy zéró tolerancia legyen a családon belüli erőszakkal szemben, és mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy azok, akik mernek segítséget kérni, meg is kapják a kellő támogatást. A mostani módosítás azoknak a bátor nőknek a támogatása, akik már eljutottak oda, hogy mernek segítséget kérni, és mernek távoltartási rendeletet kérni, mert érzik, hogy veszélyben van az életük, a gyerekük élete” – indokolta a törvény újdonságait a képviselő.

Kapcsolódó

Szigorítás: akár kétéves távoltartás is kiszabható a családon belüli erőszak elkövetőire (VIDEÓ)

Elérhető védelmet jelent az áldozatoknak, szigorúbb fellépést a bántalmazók ellen a törvény módosítása.

törvénymódosítás családon belüli erőszak bántalmazás nőgyilkosság