Új törvénykezdeményezést nyújtottak be a parlamentbe, amely a munka törvénykönyvének módosításával 10 nap fizetett szabadságot biztosítana azoknak a munkavállalóknak, akik családon belüli erőszak, nemi erőszak vagy szexuális zaklatás áldozatai lettek. A javaslat kiterjedne azokra a szülőkre is, akiknek kiskorú gyermeke szenvedett el ilyen bűncselekményt.

Az indoklás szerint az intézkedés célja, hogy az érintetteknek legyen idejük orvosi, pszichológiai és jogi segítség igénybevételére anélkül, hogy jövedelmük vagy munkahelyük elvesztésétől kellene tartaniuk.

A tervezet a 53/2003-as számú munka törvénykönyvébe iktatna be egy új cikkelyt, amely rögzíti: a munkavállaló jogosult 10 nap fizetett szabadságra, ha ő maga vagy kiskorú gyermeke családon belüli erőszak, nemi erőszak vagy szexuális bűncselekmény áldozata lett, számol be a Digi24 hírtelevízió. A szabadnapok felhasználhatók érzelmi és pszichés felépülésre, pszichológiai vagy egészségügyi tanácsadás igénybevételére, jogi segítség kérésére, illetve minden olyan ügyintézésre, amely a trauma következményeinek enyhítését szolgálja.

A szabadság nemcsak egyben, hanem részletekben is kivehető lenne, igazodva az orvosi, pszichológiai, rendőrségi vagy bírósági időpontokhoz. A munkáltató a munkába való visszatérést követő 20 napon belül kérhetne igazolást a hivatkozott helyzet fennállásáról, ugyanakkor köteles lenne biztosítani az adatok és dokumentumok bizalmas kezelését.

Az indoklás rámutat: a román jogszabályok jelenleg nem garantálnak kifejezett fizetett szabadságot a családon belüli erőszak vagy szexuális bűncselekmények áldozatai számára, noha az ilyen traumák jelentős hatással vannak a szakmai életre is. A kezdeményezők példaként említik Kanada, Új-Zéland, Ausztrália és Franciaország gyakorlatát, ahol már bevezettek hasonló intézkedéseket. A törvényjavaslatot az AUR parlamenti képviselői terjesztették elő.

Radu Leca klinikai szakpszichológus a Digi24.ro-nak nyilatkozva úgy fogalmazott: az elképzelés elvi szinten „rendkívül üdvözlendő”, ám a 10 nap nem elegendő a valódi felépüléshez. Mint mondta, az érzelmi regeneráció több szakaszból áll, kezdve a klinikai szakpszichológus által végzett állapotfelméréssel, amely több ülésből állhat, és jelentéssel, diagnózissal zárul.

A szakember arra is figyelmeztetett, hogy fennáll a munkahelyi megbélyegzés veszélye. Amennyiben a szükséges dokumentumok a humánerőforrás-osztályra kerülnek, fennáll annak kockázata, hogy az információk informális úton terjedni kezdenek, és az érintettet eltérően kezelik kollégái. Véleménye szerint az érintettek védelme érdekében célszerűbb lenne az ilyen távollétet betegszabadságként kezelni, anélkül hogy a munkavállalónak fel kellene fednie hiányzásának valódi okát.

Marius Stanciu ügyvéd szerint a kezdeményezésnek egyértelmű előnyei vannak, ugyanakkor  sebezhetőségeket is rejt. Úgy véli, a törvény elismeri, hogy a trauma nem ér véget a munkába való visszatéréssel, és az áldozatoknak konkrét időre van szükségük ahhoz, hogy pénzügyi hátrány nélkül vehessenek igénybe orvosi, jogi és pszichológiai szolgáltatásokat.
Az ügyvéd ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az állami kompenzáció hiányában a kis- és középvállalkozásokat aránytalanul sújthatják a nem betervezett hiányzások. Emellett a jogszabály nem határozza meg pontosan, mit tekint „elfogadható bizonyítéknak”, ami jogvitákhoz vagy visszaélésekhez vezethet – akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről.

A tervezet hatályba lépéséhez a parlament jóváhagyása, az államfő kihirdetése, valamint a Hivatalos Közlönyben való közzététele szükséges.

A tervezet ITT tanulmányozható.