Az utóbbi időszakban megszaporodtak azok a telefonos csalások, amelyek során az áldozatokat magukat rendőrnek, banki alkalmazottnak vagy pénzügyi ellenőrnek kiadó személyek keresik meg. A módszer összetett, tudatosan felépített, és sok esetben annyira meggyőző, hogy az áldozatok gondolkodás nélkül utalják át a kért összegeket.

A történet egy váratlan, sürgető hangvételű telefonhívással kezdődik. A Maszolnak nyilatkozó marosvásárhelyi Zs. I.-t például azzal hívták fel, hogy valaki az ő nevében próbál kölcsönt felvenni. A hívó fél rendőrségi ügyre hivatkozott, a hitelesség kedvéért igazolványszámot adott meg, és azt állította, hogy komoly visszaélés van folyamatban. „A TikTokkal volt szerencsém. A napokban láttam egy videót, amiben ehhez hasonló csalási módszerről volt szó. Belementem a játékba, kíváncsi voltam, hogyan működik” – mesélte.

Elmondása szerint a hívó fél rendőrségi ügyet emlegetett. Azt mondta, elkaptak egy személyt, aki az ő nevében akart kölcsönt felvenni a bankból. „Közöltem, hogy elmegyek a CEC Bankhoz, és megnézem, miről van szó. Az állítólagos hivatalos személy kijelentette, hiába megyek, mert ez nem jelenik meg a rendszerben. Mondtam, hogy ha nem jelenik meg, akkor is kell legyen egy erre vonatkozó dokumentum. Ha valaki fel akart venni kölcsönt, ahhoz alá kellett írni bizonyos papírokat. Ez egy 15 perces beszélgetés volt, és mindenre volt egy kiszámított válasza” – részletezte.

Zs. I. elmondta, mivel a hívó észlelte, hogy nem talált emberére, fenyegetni kezdte azzal, hogy ha nem csinálja azt, amit mondanak neki, akkor ő maga is gyanúsítottá válik. „Akkor mondtam, hogy először is nem vagyok tisztában a jogaimmal. Ha akarja, hivatalos úton küldje el a dokumentumot a postai címemre – amit egyébként nem volt honnan tudnia, mert nem fér hozzá a személyimhez, a telefonszámom és a nevem van meg neki –, ha meg nem, akkor nyugodtan beszéljen az ügyvédemmel, és tartsuk úgy a kapcsolatot. Erre érkezett a válasz, hogy ha az ügyvédemet is bevonom, akkor már gyanús leszek. Amikor közöltem, hogy ebben a pillanatban megyek a rendőrségre, és megérdeklődöm, hogy ki ön, letette a telefont” – tette hozzá.

Kapcsolódó

Hetvenféle módszerrel támadnak a csalók az interneten – A rendőrség elmondta, hogyan védekezhetsz

Egyre inkább terjednek azok az online csalások, amelyekben a bűnözők már a mesterséges intelligenciát is bevetik.

csalás AI online rendőrség figyelmeztetés

Az elsődleges cél a pánikkeltés

Egy, a Maszolnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő személy hasonló helyzetbe került, ő viszont a csalók áldozatául esett. Mint mesélte, elsőként egy, a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) alkalmazottjaként bemutatkozó személy jelentkezett és közölte, hogy egy másik városból akarnak pénzt felvenni a nevében, az ő telefonszáma szerepel másodlagos elérhetőségként. Rövid időn belül egy másik »ügyintéző« is felhívta, ő már a Román Nemzeti Bank nevében: bemutatkozott, azonosítószámokat adott meg, és a beszélgetést egy titkosított alkalmazásra, a Signalra terelte, mondván, ez biztonságos és nem lekövethető. Ott valósnak tűnő igazolványt és hivatalos dokumentumokat is küldött.

A módszer egyik kulcseleme a titoktartás kikényszerítése

Az áldozattal aláírattak egy dokumentumot, amely szerint ha harmadik félnek beszél az ügyről, akár 40 ezer eurós pénzbírságot is kaphat.

A hívók azt állították, hogy a pénzt egy »biztonságos számlára« kell áthelyezni, mert csak így akadályozható meg a visszaélés. Az áldozatot arra utasították, hogy menjen a bankba, és vegyen fel a számára rendelkezésre álló maximális összegű hitelt, hogy »lenullázzák« a számláját, így más ne tudjon pénzt felvenni a nevében. Arra is felhívták a figyelmét, hogy nem beszélhet az ügyről a banki alkalmazottal. Ő harmadik fél lett volna. Az áldozat 35 ezer lejt vett fel a pénzintézetből. Az alkalmazáson keresztül lépésről lépésre irányították, hogy mit tegyen. A bankból egy bevásárlóközpontban található kriptovaluta-automatához küldték, ahol QR-kódok beolvasásával, ötezer lejes részletekben kellett feltöltenie az összeget. 

A rendőrség a csalásra utaló kulcsszavakra figyelmezet 

Amikor feljelentést tett, a rendőrségen közölték vele, hogy aznap már tíz hasonló esetet jelentettek, ő volt a tizenegyedik – mondta el a nekünk nyilatkozó áldozat. A Maros Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Luca Alexandra elmondta: pontos számot nem tudnak közölni, mivel ezek az ügyek csalás kategóriába tartoznak, és közös adatbázisban szerepelnek, de az egyértelmű, hogy az ilyen jellegű bűncselekmények száma megnövekedett. Hangsúlyozta, hogy a módszerek egyre kifinomultabbak, a csalók gyakran valós rendőrök vagy banki alkalmazottak nevét használják, és tudatosan építik fel a hitelességet.

A rendőrség szerint különösen gyanús, ha ismeretlen telefonáló a »csalás« (Sunteți victima unei fraude), »biztonságos számla« (Cont securizat) és »gyors áthelyezés« (Transfer urgent) kifejezéseket használja egy beszélgetésben. Ilyenkor a legfontosabb, hogy az érintett álljon meg, vegyen egy mély levegőt, és tegye le a telefont. Sem a rendőrség, sem a bank nem kér telefonon keresztül pénzfelvételt, kriptovaluta-vásárlást vagy az összeg »biztonsági« áthelyezését.

A szakemberek szerint a legfontosabb védekezés az időnyerés. A csalók sürgetnek, folyamatosan vonalban tartanak, és nem hagynak gondolkodási időt. Aki megszakítja a hívást, és külön felhívja saját bankját vagy a helyi rendőrkapitányságot, jó eséllyel elkerülheti az átverést.