Egyre inkább terjednek azok az online csalások, amelyekben a bűnözők már a mesterséges intelligenciát is bevetik. A hatóságok felhívják a figyelmet: nem minden valós, amit látunk vagy hallunk. A csalók hamis képekkel, videókkal és módosított hangokkal verik át áldozataikat, sőt a gyerekek közösségimédia-fiókjait felhasználva próbálják rávenni a szülőket pénz átutalására.

Bogdan Gebaur, a román rendőrség munkatársa az Observator műsorában arra figyelmeztetett, hogy az online térben elkövetett bűncselekményeket is büntetik. „A bűncselekmény – legyen szó csalásról vagy lopásról – ugyanúgy büntetendő, függetlenül attól, hogy online vagy offline történik. A közösségi média nyilvános tér” – hangsúlyozta.

Szerinte a különböző országok hatóságai együtt keresik a megoldásokat, miközben a nyomozók jelenleg mintegy 70 különböző online csalási módszert tartanak számon. A rendőrség szerint vannak alapvető szabályok, amelyek minden esetben segíthetnek megelőzni a bajt.

A legfontosabb tanács, hogy ne reagáljunk kéretlen üzenetekre, hívásokra vagy e-mailekre, és soha ne adjunk meg személyes adatokat, banki információkat vagy okmánymásolatokat. Ugyanilyen fontos, hogy ne küldjünk pénzt elhamarkodottan.

Az elmúlt években a csalási módszerek gyorsan alkalmazkodtak az új technológiákhoz. A mesterséges intelligenciát például gyakran használják ismert személyekről készült hamis videók és hangfelvételek előállítására, különösen az úgynevezett befektetési csalásokban. Ezekben gyors meggazdagodást ígérnek: az áldozatok eleinte kisebb összegeket utalnak, később azonban jelentős pénzt veszítenek, majd újra átverik őket azzal az ígérettel, hogy visszaszerezhetik a pénzüket.

A csalások sokszor országhatárokon átívelően zajlanak: az elkövetők egyik országban vannak, a pénz egy másikba érkezik. A Román Rendőrség hangsúlyozza: felkészült szakemberekkel dolgozik, és nemzetközi együttműködésben próbálja felszámolni a hálózatokat.

A statisztikák szerint 2025-ben több bejelentés érkezett csalás miatt, mint egy évvel korábban, ezek főként az online térben történtek. A hatóságok azonban úgy vélik, a valós szám ennél jóval magasabb lehet, mivel sok eset adatlopással kezdődik, és az áldozatok gyakran nem is tudják, hogy becsapták őket.

A rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy már a legkisebb gyanú esetén is tegyenek bejelentést, különben nehéz valós képet alkotni a jelenségről. A végső üzenet egyértelmű: közintézmények és bankok soha nem kérnek személyes adatokat telefonon, üzenetben vagy e-mailben – az egészséges gyanakvás pedig az egyik leghatékonyabb védelem az online térben.