A Matthias Corvinus Kollégium és a Kanta Szakképző Központ közös előadása a pénzügyi tudatosságról nem csupán egy szakmai program volt, hanem olyan esemény, amelyen a közönség valóban megérezhette, hogy a pénzügyi döntések mögött rejlő mintázatok minden ember életében jelen vannak, függetlenül végzettségtől, jövedelemtől vagy életkortól.

A kézdivásárhelyi helyszín már a kezdés előtt megtelt, az érdeklődők egy része jegyzetfüzettel ült le, mások csupán kíváncsian figyelték, vajon hogyan lehet érthetően, száraz táblázatok és bonyolult elméletek nélkül beszélni egy olyan témáról, amelyet sokan túl távolinak vagy túl bonyolultnak tartanak.

A jelenlévők zöme a 20-30-as korosztályhoz tartozott, ez is mutatta, hogy a fiatalabbakat is élénken érdekli a pénzügyeik alakítása.

A rendezvény moderátora, Kovács Alpár Botond pénzügyi elemző már a bevezetőben jelezte, hogy éppen a pénzügyek köré épült tévhiteket szeretnék eloszlatni, és közelebb hozni a gondolatot, hogy a pénzügyi tudatosság nem kivételes képesség, hanem olyan gyakorlati tudás, amely bárki számára elsajátítható.

A meghívott előadó, Táncos Levente József pénzügyi tanácsadó és oktató – aki több mint tizenöt évig tanított felsőoktatási intézményekben, majd üzleti tanácsadóként dolgozott vállalkozások mellett – azzal a céllal érkezett, hogy a közgazdasági elméletek mögött meghúzódó emberi viselkedést is megmutassa.

A hallgatóság gyorsan ráhangolódott a közvetlen, élvezetes előadásmódra, amely egyszerre épített tudományos kutatásokra és hétköznapi jelenségekre. Tánczos Levente már az első percekben világossá tette, hogy a pénzügyi döntések nagy része nem a pénzről szól, hanem arról, hogyan működik az emberi elme, miként hozunk döntéseket, és mennyire vagyunk képesek kitartani a hosszú távú célok mellett akkor is, amikor a pillanat csábítása erősebbnek tűnik.

A 4M fontossága

A kamatos kamat működésének elmagyarázása előtt az előadó egy újabb elméletet mutatott be, amely a pénzügyi tudatosság egészét négy pillérre építi. Ezt a rendszert a 4M-ként ismert keretben fogalmazta meg: a matek, a magatartás, a megpróbáltatás és a megoldás egymást kiegészítő alapelemeire. Hangsúlyozta, hogy a négy terület együtt alkotja azt az egységet, amely valóban fenntartható pénzügyi stabilitáshoz vezet, és hogy ha bármelyik elem hiányzik, a rendszer könnyen megbillen.

A matek, vagyis a számok világa jelenti azt a logikus alapot, amely nélkül nem lehet pontosan mérni a pénzügyi helyzetet. Az előadó szerint ez a legkisebb része a tudatosságnak, mégis megkerülhetetlen, hiszen, ha valaki nem követi nyomon a bevételeit, a kiadásait és a megtakarításait, akkor úgy próbál irányítani egy hajót, hogy közben nem néz a navigációs műszerekre. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ember pénzügyi kudarca nem a matekon, hanem a második pilléren, vagyis a magatartáson csúszik el. A magatartás az emberi döntések pszichológiáját jelenti, azt, hogy miként reagálunk kísértésekre, hogyan viszonyulunk a halogatáshoz, és mennyire vagyunk képesek kitartani a hosszú távú célok mellett akkor is, amikor a rövid távú örömök erőteljesebben csábítanak.

E pontnál idézte fel Odüsszeusz történetét, aki tudta, hogy a szirének hangja ellenállhatatlan, és hogy ha közel kerül hozzájuk, nem lesz képes józanul dönteni. Azonban Odüsszeusz – éppen a magatartás tudatos előzetes szabályozása miatt – nem a pillanat hevében próbált helytállni, hanem előre meghozta a döntést, megkötözte magát az árbóchoz, és elrendelte társainak, hogy bármit is kiabál, ne engedjék el. Ez az előre meghozott, önmagára irányuló szabályozás tökéletes példája annak, hogyan lehet megerősíteni a magatartási pillért, mondta a szakember.

Hangsúlyozta: mi magunk is létrehozhatjuk ugyanezt a „kikötözést” a pénzügyeinkben, amikor például automatikus megtakarítási utalásokat állítunk be, vagy eldöntjük, hogy csak bizonyos idő elteltével vásárlunk meg valamit, amire hirtelen vágyunk.

A harmadik pillér, a megpróbáltatás, arra utal, hogy a pénzügyi döntések soha nem ideális környezetben születnek. Az ember életében előfordulnak váratlan helyzetek, munkahelyi bizonytalanságok, piaci válságok, vagy akár személyes kudarcok, amelyek mind próbára teszik a pénzügyi fegyelmet.

Itt utalt vissza saját vállalkozói élményeire is, amikor fiatalon egy gyorsan összeomló üzlet miatt szembesült azzal, hogy a jó szándék és a lelkesedés önmagában nem elég a sikerhez. Rámutatott, hogy a megpróbáltatás egy olyan valóságos és elkerülhetetlen pillanat, amelyben kiderül, mennyire erős a rendszer, amelyet az ember felépített. A pénzügyi edukáció szempontjából a megpróbáltatás nem ellenség, hanem olyan tényező, amely megtanít jobb döntéseket hozni, ha az ember kellő önreflexióval és tanulási szándékkal áll hozzá.

A negyedik pillér, a megoldás, azt mutatja meg, hogy miként térünk vissza a pályára egy nehézség után. Ez a pillér foglalja magában a helyreállítás, az alkalmazkodás és az újratervezés képességét, amely nélkül a megpróbáltatások csak kudarcot, és nem fejlődést jelentenének. Magyarázata szerint a megoldás pillére teszi lehetővé, hogy valaki felismerje korábbi hibáit, átszervezze a pénzügyi döntéseit, és olyan módszereket alakítson ki, amelyek hosszú távon is stabilan fenntarthatók. A megoldás nem egyszeri döntést jelent, hanem visszatérést az első két pillérhez, vagyis a matekhoz és a magatartáshoz, hogy a rendszer újra egyensúlyba kerüljön.

Az előadó hangsúlyozta, hogy a 4M azért működik ilyen erőteljes modellként, mert a pénzügyi élet szinte minden helyzete besorolható valamelyik pillér alá, és az ember könnyebben felismeri, éppen melyik területtel kell többet foglalkoznia. Ha például valaki jól érti a számokat, de mégis túlköltekezik, akkor a magatartás pillérén van dolga. Ha valaki fegyelmezett, de váratlan helyzetek sodorják el az anyagi biztonságát, akkor a megpróbáltatás mutat rá a gyenge pontra. Ha pedig valaki hibázott, de nem tud visszakapaszkodni, akkor a megoldás pillérét kell megerősítenie.

A megtakarítás a legfontosabb

Az előadó részletesen beszélt arról az alapelvről, amely szerint a pénzügyi biztonság a legegyszerűbb összefüggésre épül: a bevételek és kiadások különbsége adja a megtakarítást. Kiemelte, hogy a legtöbb ember nem a számok bonyolultsága miatt küzd, hanem azért, mert a kiadások megszabják a megtakarítás mértékét, nem pedig fordítva. A hónap eleji, automatikus félretétel fontosságát többször is hangsúlyozta, és rámutatott, hogy azok az emberek, akik már fiatal koruktól kezdve akár kisebb összegekkel is rendszeresen takarékoskodnak, hosszú távon szinte minden esetben stabilabb anyagi helyzetet teremtenek maguknak.

Amikor a döntéshozatalt befolyásoló pszichológiai tényezőkről beszélt, a közönség egyetértően bólogatott, hiszen minden felvetett példában magukra ismertek. A kutatásokkal igazolt jelenség, miszerint az emberek többsége előre egészséges ételt rendel, majd a helyszínen mégis csokoládéra vált, jól mutatta, mennyire sérülékeny az emberi akarat, ha a pillanatnyi vágyak gyors jutalmat ígérnek. Az előadó azt is kiemelte, hogy a pénzügyi viselkedés egyik legnagyobb kihívása az, hogy a jövőbeli énünk érdekei nem képesek olyan erősen hatni ránk, mint a jelen örömei, ezért a tudatos pénzügyi keretek megalkotása lényegében arról szól, hogy szabályokat alkotunk saját magunkért.

A szerencse és a kockázat szerepéről szóló rész kapcsán két ikonikus történet is elhangzott, amelyek valós személyeken keresztül mutatták meg, mennyire meghatározó a hosszú távú gondolkodás. Az egyik Ronald Read története volt, aki Vermont állam egyik kisvárosában benzinkutasként és takarítóként dolgozott, miközben saját környezetében sem tudták róla, hogy évtizedeken át következetesen vásárolt részvényeket és takarékosan élt. Amikor 2014-ben elhunyt, nyolcmillió dollárt hagyott a helyi könyvtárra és kórházra, ami nem örökségből vagy kiemelkedő fizetésből származott, hanem abból, hogy a megtakarításait hosszú időn át befektetésekben tartotta.

Ezzel szemben Richard Fuscone, aki a Merrill Lynch egykori felső vezetőjeként hatalmas vagyon fölött rendelkezett, és a dotkom-válság idején Las Vegasban annyi pénze volt, hogy aranyérmékkel dobálózott a szökőkutakba, végül csődbe jutott, miután fényűző életmódja, túlzott kockázatvállalása és a válság egyaránt elmosták addigi eredményeit. Az előadó ezeknek a történeteknek a kontrasztján keresztül hangsúlyozta, hogy a pénzügyi siker elsősorban nem az induló körülményeken, hanem a következetes döntéseken múlik, és hogy a rossz döntések képesek gyorsan felemészteni még a legnagyobb vagyont is.

Az előadás egyik legszemélyesebb pillanata az volt, amikor Tánczos Levente saját korai vállalkozói kudarcáról mesélt, hangsúlyozva, hogy a rá következő években éppen az itt szerzett tapasztalatok tették lehetővé számára, hogy később stabilabb és reálisabb stratégiákkal működő vállalkozásokat alapítson. Nem idealizálta a bukást, de azt sem hagyta kétségben, hogy a vereségek megkerülhetetlen részét képezik a tanulási folyamatnak, és hogy az a társadalmi hozzáállás, amely stigmatizálja a kudarcot, hosszú távon akadályozza az innovációt.

A mindennapi pénzügyi fegyelem eszközei kapcsán az előadó rámutatott arra, hogy a családok gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen mértékben folyik ki a pénz apró, szinte észrevétlen döntéseken keresztül, és hogy már az olyan egyszerű lépések is, mint a bevásárlások előzetes megtervezése vagy az impulzusvásárlások tudatos korlátozása, hónapok alatt jelentős különbséget eredményezhetnek.

A program záróüzenete az idő szerepére összpontosított. A hallgatóság átélhette, hogy a kamatos kamat működése nem csupán matematikai jelenség, hanem olyan hosszú távú folyamat, amely lassan, de megállíthatatlanul építi fel az anyagi biztonságot. Warren Buffett példáját hozta: vagyonának több mint nyolcvan százaléka 60 éves korán túl keletkezett, mert elég hosszú időn át hagyta dolgozni a befektetéseit. Ez a felismerés különösen nagy hatással volt a fiatalabb résztvevőkre, akik számára az előadó hangsúlyozta, hogy az idő a legértékesebb erőforrás.

Kapcsolódó

A mindennapi tudatos pénzügyi döntésekről tartanak előadást Kézdivásárhelyen

Újabb ismeretterjesztő előadásra készül a Mathias Corvinus Collegium – Erdély programsorozata, ezúttal a Kanta Szakképző Központban. 

programajánló Mathias Corvinus Collegium Kézdivásárhely előadás pénzügy