Szénmegkötés a fenntartható erdőgazdálkodásban – Erdőmérnökkel beszélgettünk
A karbonkvóta-kereskedelem és a szénmegkötés két olyan témakör, amely aktuálisan talán a legjobban foglalkoztatja a környezetgazdálkodó, valamint erdészeti szakembereket. Hogy mit is jelentenek ezek az első hallásra idegenül hangzó kifejezések és mi a jelentőségük az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok számára, illetve a fenntartható erdőgazdálkodásban, arról Dr. Borovics Attilával, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatójával beszélgettünk. Kétrészes interjúnk a csíkszeredai III. Erdőgazdálkodók és Erdőtulajdonosok Konferenciáját követően készült. Beszélgetésünk első részében a szénmegkötés kérdéskörét jártuk körül.
– Mit jelent pontosan a szénmegkötés fogalma?
– A szénmegkötés az a folyamat, amely során a szén-dioxidot a légkörből eltávolítják és hosszabb időre tárolják biomasszában, talajban, fatermékekben, illetve geológiai formációkban. Az erdők ún. ökoszisztéma-alapú szénmegkötést tesznek lehetővé a fotoszintézis révén. Emellett léteznek ipari jellegű szénmegkötési megoldások is, például ilyen a bioenergia termeléshez kapcsolt szénmegkötés és tárolás, illetve a szén-dioxid direkt kivonása a légkörből ipari megoldások révén. E technológiák jelenleg még nem elterjedtek, kísérleti fázisban vannak.
– Milyen formában lehet szenet megkötni és mi ennek a haszna?
– A szénmegkötés a klímaváltozás mérséklése miatt fontos. A szén-dioxid üvegházhatású gáz. Az ipari forradalom óta az emberi tevékenység hatására jelentősen megnőtt a légköri koncentrációja, ami által a globális felmelegedés egyik legfőbb okozója. Hogyha szénmegkötő megoldások segítségével minél több szén-dioxidot vonunk ki az atmoszférából, akkor ezzel mérsékelni tudjuk a felmelegedést.
A szénmegkötés módjai:
- Ökoszisztéma-alapú megkötés: erdők, mezőgazdasági területek, vizes élőhelyek esetében lehet erről beszélni.
- Ipari megoldások: például levegőből történő direkt szén-dioxid-kivonás, bioenergia és szén-dioxid tárolás kombinációja.
- Faépületek és fatermékek: ebben az esetben nem szénmegkötésről, hanem széntárolásról beszélhetünk, mely akár évszázadokra is megkötve tarthatja az erdők által a légkörből kivont szén-dioxidot.
– A természetvédelem szempontjából miért fontos a szénmegkötés?
– A szénmegkötés elsősorban a klímavédelem és környezetvédelem szempontjából fontos kérdés. A klímaváltozás mérséklése által hozzájárul a természetes élőhelyek és az antropogén rendszerek sérülékenységének csökkentéséhez is. Emellett a CRCF rendelet (az EP 2024-ben elfogadott, szén-dioxid-eltávolításra és a szénmegkötő gazdálkodásra vonatkozó Carbon Removal and Carbon Farming rendelete – szerk. megj.) szabályozása direkt módon is kapcsolódik a természetvédelem céljaihoz, ugyanis a CRCF szerinti Carbon Farming projektek esetében kifejezett követelmény a biodiverzitás növelése, a talajegészség javítása és a fenntartható földhasználati gyakorlatok előmozdítása.
Dr. Borovics Attila erdőmérnök, az erdészettudományok doktora, címzetes egyetemi tanár, tudományos tanácsadó. Kutatási területe az erdészeti genetika, erdészeti nemesítés, szaporítóanyag-gazdálkodás, klímaváltozás és alkalmazkodás, erdészeti ültetvények és agrárerdészeti rendszerek. Több szakmai és tudományos szervezet tagja, több magyarországi és nemzetközi kutatási program vezetője.
– Az erdőket tekintve mi a szénmegkötés jelentősége?
– Az erdők a legfontosabb természetes szénelnyelők. Az erdőgazdálkodás módja befolyásolja a szénmegkötés hatékonyságát. Ugyanakkor itt is több lehetőség kínálkozik. Egyrészt természetszerű, extenzív gazdálkodással lehetőség van a helyszíni szénkészletek növelésére. Azonban a biomassza széntartalma egy idő után egyensúlyt ér el és ezt követően nem növekszik. Ez után már csak a talajban van esetleg lehetőség nagyon lassú szénfelhalmozásra.
Ugyanakkor aktív gazdálkodással, fakitermelés útján lehetőség van az erdőkben megkötött szén tartós tárolására fatermékekben, épületekben. A fa tartós beépítése mellett ekkor az erdőfelújítás révén újabb nagy mennyiségű szén-dioxid megkötésére is mód nyílik. Az EU CRCF rendelete is elismeri a fa tartós beépítésének klímavédelmi jelentőségét. Ugyanakkor az ilyen projektek kedvezményezettjei a fát tartósan beépítők, az épület tulajdonosai. Erdőgazdálkodók csak Carbon Farming projektekben vehetnek részt, azonban sajnos az ilyen projektekben a fatermékek széntárolása nem elszámolható.
(Borítókép: pixabay)
Nézzétek meg ezt a közérthető (angol nyelvű) videót a szénmegkötésről!
CSAK SAJÁT
