A „szél befújta nyereség” megadózását javasolja Miklós Zoltán
Az adót a járványból és a háborúból profitáló gazdasági ágazatokra vetnék ki.
A válságból hasznot húzó vállalatok extraprofitjának megadózására tett javaslatot Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ képviselő. A képviselőház Költségvetési és Pénzügyi Bizottságának tagja a Maszol érdeklődésére elmondta: az úgynevezett „windfall tax” vagy „viharadó” egy olyan mechanizmus, amely újraosztaná azon cégek nyereségét, melyeknél a járvány és a háborús helyzet konjunkturális bevételeket és extraprofitot eredményezett.
„Úgy képzeljük el, mint amikor a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, másoknak ugyanaz a vihar lehetőséget és nem várt profitot fúj be az udvarukba” - érzékeltette Miklós Zoltán, aki szerint a vihar a pandémiát és a háború által okozott válságot jelenti, amelyben a károsultakat segítenie kell az államnak, amit abból az extra profitadóból tehet meg, amit azokra az ágazatokra vetnek ki, melyeknek „szél befújta nyereségük” származott.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint válsághelyzetben „kedvező volt a széljárás” többek között a gyógyszeripar, a magán egészségügyi ellátás, az energiaipar, az üzemanyag gyártók és kereskedők, a bankok és biztosítók, a futárszolgálatok, a telekommunikációs vállalatok és a szerencsejátékok számára. Az ő konjunkturális nyereségük megadózása lehetővé tenné, hogy az államnak legyen pénze megvédeni azt, aki válság idején védelemre szorul, mutatott rá Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya szerint ezekben az ágazatokban az elmúlt két év koronavírus járványa és a korlátozó intézkedések, újabban pedig a háborús helyzet „szél befújta nyereséget” eredményezett, vagyis az üzleti terven felül keletkezett egy váratlan profitjuk, ami nem az általuk nyújtott termékek vagy szolgáltatások versenyképességével magyarázható.
„Javaslatom szerint a «viharadót» az alapján számolnák, hogy az érintett ágazatokban a válság előtti évek, azaz 2018 és 2019-hez képest 2020-ban és 2021-ben mennyivel nőtt meg az üzleti forgalom, illetve mennyi volt a jövedelmezőség amit súlyoznának az alkalmazottak számának alakulásával is”, magyarázta Miklós Zoltán.
Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa a Maszol érdeklődésünkre elmondta: a javasolt intézkedést időszakos jelleggel 2023-ban és 2024-ben kellene alkalmazni. Véleménye szerint ennek eredményeképpen helyreállna a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, amelyeknek „a kedvező széljárás” váratlan előnyt teremtett és azok között, akiket a 2020-2021-es válságok gazdasági szempontból súlyosan érintettek.