A királyság intézménye évi 1,5 milliárd font körüli bevételt eredményez a brit gazdaság számára.

Ha a Nagy-Britanniában uralkodó Windsor-házat egy családi vállalkozásnak tekintjük, akkor a királyi család, mint márkanév 67,5 milliárd fontot ér. A BrandFinance nemzetközi márkaértékelő cég legutóbb 2017-ben becsülte fel a brit uralkodóház értékét, s bár azóta eltelt pár év, szinte biztos, hogy az összeg nagyságrendileg nem változott. Ennek két oka van: a királyi család vagyona ingatlanokból és műtárgyakból áll, ezek pedig nem szenvedhettek számottevő értékvesztést az elmúlt időszakban, sőt másrészt a magánéletük továbbra is címlaptéma a világsajtóban.

Kapcsolódó

Szívszorító üzenetben búcsúzott férjétől II. Erzsébet királynő

Fülöp herceg pénteken hunyt el 99 éves korában.

Fülöp herceg II. Erzsébet királynő

II. Erzsébet és népes famíliája márkaként nagyságrendekkel többet ér, mint a legértékesebb hazai brand, a Dacia, melyet a BrandFinance 2021-es felmérése 1,37 milliárd euróra taksált. A Windsor-ház nemzetközi téren a legfelső kategóriába tartozik, márkaként értékesebb, mint a Facebook (81,4 milliárd dollár), a Toyota (59,4 milliárd), a Mercedes-Benz (58,2 milliárd). A királyi család nevénél csak hat értékesebb márkát tart számon jelenleg a BrandFinance, ezek: Apple (263,3 milliárd dollár), Amazon (254,1 milliárd), Google (191,2 milliárd), Microsoft (140,4), Samsung (102,6), Walmart (93,1).

A brit királyi brand értékének kisebb hányadát teszi ki tagjainak magánvagyona. II. Erzsébet személyes vagyonát 350 millió fontra becsülte tavaly a The Times napilap, amivel a 372. helyen állt a legvagyonosabb britek rangsorában. Az úgynevezett koronabirtokok, a királyi család tulajdonában lévő, de az állam által kezelt ingatlanok és földterületek, valamint a Lancesteri Hercegség és a Cornvalli Hercegség, a koronaékszerek és a királyi műkincs gyűjtemény összértéke meghaladja a 25 milliárd eurót. A belőlük származó jövedelem egy részét a mindenkori uralkodó, illetve a trónörökös kapja meg, akik aztán szétosztják a családtagjaik között. A fennmaradó 42,2 milliárd font a márkanévnek azon értékrésze, amelynek nincs tárgyi háttere, a brand közismert mivoltából fakad.

A királyi család, a koronabirtokok jövedelméből, jelenleg évi 82 millió fontot kap az uralkodói feladatok ellátására, s ebből fedezik a Buckhingam-palota felújítását is. II. Erzsébet magánjellegű kiadásokra fordíthatja a Lancesteri Hercegség jövedelmét, ami jelenleg évi 20 millió font körül van, míg a Lancesteri Hercegség évente kb. 21 millió fontot hoz, mely összeg felett a trónörökös rendelkezik.

Valamennyi alattvalójától eltérően a brit uralkodó nem köteles adót fizetni, s ez a kedvezmény a trónörököst is megilleti, ugyanakkor egyikük sem él ezen jogával.

A királynő magánbevételei kevéssé ismertek. A Sunday Times szerint van egy befektetési portfóliója, amely javarészt brit blue-chip vállalatok részvényeiből áll, és amelynek értékét 110 millió fontra becsülik. Ezen kívül számos magáningatlanja van, köztük a norfolki Sandringham House és a Balmoral kastély. A királynőé a királyi bélyeggyűjtemény, személyes tulajdonában van még több műalkotás, ékszerek, autók, lovak és az anyakirálynő öröksége. A Royal Collection, a koronaékszerek és műalkotások több mint 1 millió tárgyból álló és 10 milliárd fontot érő gyűjteménye nem számít bele a királynő vagyonába. Különböző helyeken őrzik, többek között a Hampton Court Palaceban és a Windsor kastélyban.

1,766 milliárdos bruttó bevétel

A BrandFinance becslései szerint a királyi család évi 1,766 milliárd font bevételt generál a brit gazdaság számára. Ennek egy részét a koronabirtokoknak az államnál maradó jövedelme adja, a nagyobbik hányadát pedig azon turisták által elköltött pénz, akiket a monarchia valamely intézménye vonz a szigetországba.

Az állam királyi családdal kapcsolatos kiadásai csak évi 292 millió fontot tesznek ki. Az egyenleg tehát bőven pozitív, megközelíti az 1,5 milliárd fontot. A valós összeg ennél is nagyobb, mivel a protokollköltségek egy része megmaradna akkor is, ha Nagy-Britannia köztársasággá alakulna. Összességében tehát, a monarchia jó üzlet nem csak a Windsor-családnak, de Nagy-Britanniának is.

Ebből nem következik, hogy Románia jobban járna, ha államformát váltana. A brit uralkodóház évszázadok alatt épült fel globális fajsúlyú márkanévvé, míg az egykori Mihály király családjáról kevesen hallottak, életük keveseket érdekel. Ha valaha újfent trónra is kerülnének, márkanevük úgy aránylana a Windsorokéhoz, mint a Daciaé az Aplle értékéhez.