A lakás- és telekadó eltörlését javasolják azoknak, akiknek csak egy ingatlanjuk van
Egy törvénytervezet értelmében mentesülhetnének az épület- és telekadó megfizetése alól azok a romániai magánszemélyek, akiknek egyetlen lakóingatlanuk van, és azt használják állandó lakhelyükként. A javaslat a pénzügyi törvénykönyvet módosítaná, és kizárólag azokra vonatkozna, akiknek sem Romániában, sem külföldön nincs más ingatlanuk.
A tervezetet a Szenátushoz nyújtotta be szerdán a SOS Románia párt több parlamenti képviselője, valamint az UPR (Uniți pentru România) képviselője. A kezdeményezés tehát nem általános adóeltörlést irányoz elő, hanem egy meghatározott tulajdonosi kör számára biztosítana adókedvezményt.
Amennyiben elfogadják, az intézkedés a 2028-as adóévtől léphetne hatályba. A javaslat jelentős hatással lehetne mind az érintett adófizetőkre, mind a helyi önkormányzatok költségvetésére – írja a Digi Economic.
Kik részesülhetnének az adómentességben?
A tervezet szerint a mentesség egyetlen, magánszemély tulajdonában lévő lakóingatlanra vonatkozna, amelyet az illető állandó lakhelyeként használ.
A kedvezmény feltételeit együttesen kellene teljesíteniük az adómentesség igénylését megelőző év végén. A tulajdonosnak az adott ingatlanban kell legyen a lakóhelyük, és romániai adóügyi illetőségűnek kell lennie.
Emellett sem egyedüli tulajdonosként, sem társtulajdonosként nem birtokolhat másik lakóingatlant Romániában vagy külföldön. További feltétel, hogy az előző öt évben sem lehetett másik lakóingatlan a tulajdonában, kivéve, ha a korábbi ingatlant egy újjal helyettesítette.
A közös tulajdonban lévő lakások esetében csak akkor járna az adómentesség, ha valamennyi társtulajdonos megfelel a törvényben előírt feltételeknek. Ha akár egyikük sem jogosult a kedvezményre, a mentesség a többiekre sem vonatkozna.
Értékhatárokat is megszabnának
A kezdeményezők az ingatlanok értékére vonatkozó korlátokat is beépítettek a tervezetbe. A lakások esetében az értékhatár 350 ezer euró lenne, amelybe az osztatlan közös tulajdonú telekrész és a közös helyiségek értéke is beleszámítana. A családi házak esetében a javasolt felső határ 400 ezer euró, az ingatlanhoz tartozó telekkel együtt.
Az egyéni tulajdonban lévő ingatlanoknál területi korlátozást is előírnának: városon legfeljebb 500 négyzetméter, vidéken pedig legfeljebb 1500 négyzetméter lehetne az ingatlan területe. Ezek a korlátozások a lakásokra nem vonatkoznának.
Az ingatlanok értékét a közjegyzői értéktáblázatok alapján állapítanák meg, amelyeket jelenleg is viszonyítási alapként használnak az ingatlanügyleteknél.
Hogyan lehetne igényelni az adómentességet?
A feltételeknek megfelelő tulajdonosoknak március 31-ig kellene kérvényt benyújtaniuk a helyi adó- és illetékhivatalhoz. A kérelemhez mellékelniük kellene a tulajdonjogot, a lakóhelyet és az adóügyi illetőséget igazoló dokumentumokat, valamint egy saját felelősségre tett nyilatkozatot arról, hogy nem rendelkeznek másik lakóingatlannal, és megfelelnek valamennyi törvényi feltételnek.
Az adómentesség a következő években is érvényben maradna, a kedvezményezetteknek azonban értesíteniük kellene az adóhatóságokat, ha olyan változás történik, amely miatt már nem jogosultak a mentességre.
A lakástulajdonosok jelentős részét érintheti a javaslat
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben a romániai lakosság több mint 93 százaléka saját tulajdonú lakásban élt. Ez az egyik legmagasabb arány az Európai Unióban.
Mivel a lakásokra javasolt 350 ezer eurós, a családi házakra pedig 400 ezer eurós értékhatár meghaladja a romániai lakóingatlanok többségének értékét, jelentős számú tulajdonos felelhetne meg a jogosultsági feltételeknek, amennyiben az egyetlen ingatlan birtoklására vonatkozó előírásoknak is eleget tesz.
A helyi önkormányzatok bevételei csökkenhetnek
A kezdeményezés ugyanakkor kérdéseket vet fel a helyi önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban is. Az ingatlanadók a polgármesteri hivatalok egyik legfontosabb saját bevételi forrását jelentik, így ezek csökkentése vagy eltörlése az adófizetők egy szélesebb csoportja számára hatással lehet a helyi költségvetésekre.
A tervezet kezdeményezői az indoklásban maguk is elismerik, hogy az intézkedés csökkentené az önkormányzatok bevételeit, és többlet-adminisztrációs költségeket eredményezne. A pontos pénzügyi hatást a parlamenti viták során elemeznék.
Fontos: egyelőre törvénytervezetről van szó, tehát a javaslat még nem jelent hatályos adókedvezményt.
CSAK SAJÁT