banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

A hazai építőiparban 420 ezren dolgoznak, míg a nyugat-európai építőtelepeken 700 ezer romániai vendégmunkás

Az is probléma, hogy az építőanyagok 70 százaléka importból származik.

Minimális mértékben nőtt tavaly az építőipari alkalmazottak száma, 420 ezren dolgoztak az ágazatban. „2022-ben valószínűleg csökkenni fog a számuk. De mondok még valamit: a nyugat-európai építőtelepeken 700 ezer romániai munkás dolgozik. Ez a kegyetlen valóság az építőipari piacot illetően” nyilatkozta Adriana Iftimie, az Építőipari Társaságok Munkáltatói Szövetségének (FPSC) az alelnöke.Több építő szakmunkásra volna szükség | Fotó: Agerpres

Az ágazati szakemberek szerint az országos helyreállítási tervben (PNRR) szereplő beruházások kivitelezéséhez ez a dolgozói létszám elégtelen. Öröm az ürömben, hogy idén nagy dolgok még nem fognak történni a PNRR tekintetében, a legtöbb beruházás esetében legfeljebb a közbeszerzési eljárás kiírására lehet számítani.

1989-ben 800 ezer fő dolgozott az építőiparban, azonban a rendszerváltást követően rohamosan csökkent a létszám. A 2000-es évek elején, a gyors gazdasági növekedés idején megfordult a trend, s 2008-ban már 620 ezer embert foglalkoztatott az ágazat. A gazdasági világválság idején aztán ismét nagyot esett az építőipari alkalmazottak létszáma, 350 ezer körül stabilizálódott. Az újabb növekedés 2018-ban kezdődött, azt követően, hogy az akkori kormány mentesítette az ágazati dolgozókat a személyi jövedelemadó és az egészségbiztosítási hozzájárulás fizetése alól.

A munkaerőhiány azonban távolról sem az egyetlen problémája az ágazatnak. A Romániában felhasznált építőanyagok hozzávetőleg 70 százaléka importból származik, ezért bármilyen zavar áll be az ellátási láncokban, drágulás következik be a nemzetközi piacon, azt a hazai ágazat azonnal megérzi.

A gondot olyan mértékűek, hogy tavaly, adott pillanatban akadozott egyes építőanyagok forgalmazása, mert a gyártók nem tudtak hozzájutni csomagolóanyaghoz. „Nem lehetett találni a piacon por formájú anyagokat, habarcsot, aljzatbetonba való cementet, ragasztóanyagokat, mert zsákban forgalmazzák őket. Megvizsgáltuk a jelenséget, s kiderült, hogy Romániában nem gyártanak papírzsákokat, Bulgáriából importáljuk azokat” – mondja Adriana Iftimie.

Az üzletasszony szerint az ukrán válság szintén fenyegetést jelent az ágazat számára, mivel elég sok építőanyagot importálunk onnan.

Kapcsolódók

Kimaradt?