Bár a mobiltelefonos és a érintésmentes fizetési megoldások köre egyre szélesedik, az Európai Unióban forgalomban lévő bankjegyek összértéke folyamatosan emelkedik. A háborús konfliktusoktól, a kibertámadásoktól és a természeti katasztrófáktól való félelem arra készteti a lakosságot, hogy jelentősebb összegeket tartsanak otthon vészhelyzet esetére.

A The Guardian beszámolója szerint a forgalomban lévő bankjegyek értéke 2026 júniusára elérte az 1,6 billió eurót, míg 2016-ban ez az összeg még csupán 1 billió euró körül mozgott. A legfrissebb adatok egy érdekes paradoxont tárnak fel: miközben az európai nagyvárosok napi tranzakcióiban egyre kevesebb készpénzt használnak, a bankjegyek teljes értéke mégis rekordszintre emelkedik.

Philip Lane, az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza az írországi MacGill nyári egyetemi konferencián részletezte ezt a tendenciát, rámutatva, hogy míg a tranzakciókhoz használt bankjegyek száma csökken, a felhalmozott állomány folyamatosan gyarapodik.

A 72 órás túlélőkészlet alappillére

A szakértők szerint a készpénztartalékok növekedése a fizetési rendszereket megbénító kibertámadásoktól, a fegyveres konfliktusoktól és a szélsőséges időjárási eseményektől való félelemmel mutat közvetlen összefüggést. 2025-ben az EU-ban kifejezetten javasolták a lakosságnak, hogy tartsanak otthon legalább 72 órára elegendő élelmiszert, ivóvizet és alapvető létszükségleti cikkeket vészhelyzet esetére.

A figyelembe vett kockázatok között a kiterjedt erdőtüzek, árvizek, viharok, valamint a kiberincidensek és egyéb ellenséges cselekmények is szerepelnek. A háztartásokat arra ösztönzik, hogy állítsanak össze egy sürgősségi csomagot, amely palackozott vizet, elemes rádiót, konzerveket és – kiemelten – készpénzt tartalmaz.

Az EKB adatai szerint a forgalomban lévő bankjegyek száma is jelentősen nőtt: a pandémia előtti, 2019-es mintegy 24 millióról 2026-ra meghaladta a 31 milliót. A leggyakrabban használt fizetőeszköz az 50 eurós bankjegy volt, amelyet a 100 eurós követett.

Nemzeti ajánlások és a rendszeres használat fontossága

Több európai állam már korábban elkezdte tanácsolni állampolgárainak bizonyos összegű készpénz megtartását. Ausztria, Finnország, Németország, Svédország és Hollandia háztartásonként nagyjából 70–100 eurós tartalékot javasol az alapvető szükségletek fedezésére arra az esetre, ha az online szolgáltatások és a mobilalkalmazások leállnának.

Olive McCarthy, a University College Cork pénzügyi inklúzióval foglalkozó professzora azonban arra figyelmeztet, hogy a készpénzt nem szabad kizárólag tartalékként kezelni, hanem a mindennapokban is használni kell. Szerinte ha teljesen felhagyunk a készpénz használatával a nyugalmi időszakokban, egy váratlan krízishelyzetben jóval nehezebb lesz visszatérni hozzá.

A készpénz mint társadalmi és biztonsági védőháló

Az EKB a válsághelyzetekre való felkészülés elengedhetetlen elemének tekinti a készpénzt, és különös jelenségként értékeli, hogy a vásárlásoknál háttérbe szorul, miközben a lakossági felhalmozás mértéke nő. Philip Lane hangsúlyozta a jogszabályi lépések szükségességét is, amelyek garantálják a bankjegykiadó automaták hálózatának fennmaradását és könnyű hozzáférhetőségét az Európai Unió üzleti zónáiban.

McCarthy rámutatott, hogy a készpénz a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében is kulcsszerepet játszik: könnyen hozzáférhető az idősek és a sérülékeny társadalmi csoportok számára, védelmet nyújt a családon belüli erőszak áldozatainak, akik felett partnereik teljes pénzügyi ellenőrzést gyakorolnak, valamint oktatási eszközként is szolgál, amellyel a gyermekek könnyebben megtanulhatják a saját költségvetésük kezelését.