Egyáltalán nem biztos, hogy sok földgáz jut majd a közép-európai országoknak a jövőre induló fekete-tengeri kitermelésből.

Az, hogy Magyarország a romániai fekete-tengeri Neptun Deep projektjéből származó gázszállításokról tárgyal, sokkal több egy üzleti hírnél. Az ukrán Energobiznesz című lap arra következtet, hogy a magyarországi kormányváltás lehetőséget nyit a gázimport diverzifikációjára. 

Budapest a román gázt az orosz gázellátás egyik kulcsfontosságú alternatívájaként tartja számon 2027 után. A Világgazdaság által szemlézett cikk szerzője hozzáteszi, hogy a magyar tisztviselők nyilvánosan nem mondják ki, hogy lemondanának az orosz gázról. Úgy látja, hogy „még a Kreml legközelebbi partnerei is kezdenek felkészülni a Gazprom utáni világra.” Felidézi, hogy a Török Áramlaton érkező orosz, vezetékes gáznak továbbra is Magyarország az egyik legfontosabb megrendelője.

Mindazonáltal – és erre már egy orosz lap mutat rá – Magyarország új miniszterelnöke bízik abban, hogy az orosz energiaszállítmányokra kivetett szankciókat feloldják az ukrán konfliktus rendezése után. Az ukrajnai válság rendeződése után az európai országok kénytelenek lesznek visszatérni az orosz energiaforrások részleges felhasználásához. Enélkül szerinte az egész európai gazdaság versenyképessége veszélybe kerül.

A Neptun Deep az Európai Unió legnagyobb új gázlelőhelye az elmúlt években. Gázkincse mintegy 100 milliárd köbméterre tehető, ez több mint egész Közép-Európa éves felhasználása. A termelőprojektet a román állami tulajdonú Romgaz és az ausztriai OMV-hez tartozó OMV Petrom fejleszti.  

Románia már jelenleg is az EU legnagyobb gáztermelője, a Neptun Deep kiaknázásának 2027-es megkezdése után pedig megduplázhatja saját termelését, és az energiahordozó nettó exportőrévé válhat. Ez azért hozhat Közép-Európában valódi változást, mert a térségnek csak néhány valódi lehetősége van: az orosz vezetékes gáz, a cseppfolyósított földgáz adriai vagy északi-tengeri terminálokon keresztül, illetve korlátozottan a norvég gáz.

A Neptun Deep az első jelentős regionális erőforrás, amely fizikailag közel van Magyarország, Szlovákia, Ausztria és Dél-Németország piacaihoz is.

Az évente mintegy 9 milliárd köbméter gázt használó Magyarország döntően ma is az orosz Gazpromtól vásárol, hosszú távú szerződéseken keresztül. A magyar–román tárgyalások elsősorban a magyar MVM-et és a Mol csoportot, valamint a romániai Romgazt és az OMV Petromot érintik.

A romániai gáz importja az LNG-ével ellentétben nem igényel komplex tengeri logisztikát, nem függ a globális LNG-áraktól, és nem igényli új terminálok építését. A gáz áramolhat a meglévő magyar–román vezetéken.

A Neptun Deep Románának sem csupán egy energiaprojekt. Általa az EU pereméről az európai energiapolitika középpontjába kerülhet. Cristina Vercere, az OMV Petrom vezérigazgatója a Reutersnek nyíltan kijelentette: „Ez sokkal fontosabb szerepet biztosít Romániának az Európai Unióban.”

Nem csak Magyarország érdeklődik

Oroszországnak viszont a Neptun Deep nemcsak gazdaságilag mélység, hanem politikailag is veszélyes. A Kreml évtizedek óta a vezetékes gáz, a hosszú távú szerződések és az „olcsó orosz üzemanyag” érvelésével tartja fenn befolyását Közép-Európában. Magyarország és Szlovákia kulcsfontosságú példái voltak ennek a függőségi modellnek.

Magyarország mellett Szlovákia és Németország is érdeklődik a román gáz iránt – alakulóban egy új, közép-európai energiatengely. Európa 2022 után megtanult sokkal kevesebb orosz gáz használatával élni, de Közép-Európa továbbra is erősen függ az orosz csővezetékektől. A Neptun Deep adja az első, reális forgatókönyvet e függés megszakítására.  

Az esetleges változás azonban nem lesz gyors, hiszen a Török Áramlat továbbra is működik, a Gazprommal kötött szerződések érvényben vannak, és az orosz gáznak továbbra is jelentős súlya van a magyar piacon. Ráadásul a Neptun Deep termelése csak 2027-ben kezdődik, még ki kell építeni a projekt infrastruktúráját, és a regionális vezetékeket is bővíteni kell.

Azok, akik arról ábrándoznak, hogy Románia rövidesen nagy gázexportőr lesz, illetve, hogy a fekete-tengeri földgáz megoldja Közép-Európa energetikai gondjait, egyetlen, de nagyon fontos részletről feledkeznek meg: a romániai fogyasztás alakulásáról, annak várhatóan rohamos emelkedéséről.

Az éves országos fogyasztás jelenleg 9 milliárd köbméter körül van úgy, hogy az Azomureș évek óta többet áll, mint termel, s más vegyipari üzemek is takaréklángon működnek. Jövőre elkészül az új radnóti erőmű, s folyamatban van a marosnémeti erőmű építése is. Ezek együttes termelési kapacitása 2130 MW lesz, az éves fogyasztásuk meg fogja haladni a 3 milliárd köbmétert. Tervbe van véve további két gáztüzelésű erőmű építése Olténiában.

Ahogy bűvül az elosztóhálózat, a lakossági fogyasztók száma folyamatosan nő, s ez így lesz az elkövetkező években is. Ion Sterian, a Transgaz vezérigazgatója pár év alatt a lakossági fogyasztás milliárd köbméteres léptékű emelkedésére számít. A Neptun Deep legfeljebb évi 10 milliárd köbméter földgázt juttat majd a piacra, aminek nagy részére, de az is lehet, hogy az egészre, idehaza lesz szükség.   

„Azt mondom, hogy a fekete-tengeri gáz Románia számára sem lesz elég. Importálnunk kell majd földgázt”- nyilatkozta korábban a szakember. Néhány évig a Neptun Deep enyhítheti Közép-Európa gázéhségét, azonban egyértelmű, hogy megoldást nem jelenthet.