Közel sem lesz akkora az orvosok fizetésemelése, mint ahogy azt a kormány beharangozta - figyelmeztet a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője, Nyulas Emma. A tanároknak nyújtott 20 százalékos fizetésemelés körül is maszatol a PSD-ALDE kabinet, ortodox húsvét előtt ugyanis azért nem lehetett kiadni a megemelt béreket, mert nem készült el a módszertan - mondta a Maszolnak a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor.

Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter február végén jelentette be, hogy március elejétől minden orvos és orvosi asszisztens fizetése a 2022-re előirányzott szintre nő, ami 100-170 százalékos emeléseket jelent. "Egy főorvos bére 4 000-ről 15 000-re nőhet, ehhez természetesen hozzászámítják még a munkában eltöltött évek után járó összeget és a többi pótlékot, amire jogosult. Az egészségügyben valóban nagyon nagy fizetések lesznek, és már tavaly örömmel tapasztaltuk, hogy már csak a béremelések ígéretére is 40 százalékkal csökkent az orvosok elvándorlása" - mondta Vasilescu.

A miniszterasszony tájékoztatása szerint március elsejétől egy klinikai főorvos alapfizetése a januári bruttó 5 638 lejről 12 500 lejre nő. A sürgősségi szolgálatnál dolgozó főorvos eddigi 6 010 lejes bére 13 338 lejre emelkedik, a törvényszéki főorvosok fizetése pedig 9 481 lejről 16 250 lejre. Egy elsőéves rezidens orvos a jelenlegi 2 631 lej helyett március elsejétől 5 700 lejes alapfizetést kap, egy gyógyszerésznek pedig a mostani 3 250 lejről 4 475 lejre nő a bére. Egy felsőfokú végzettséggel rendelkező orvosi főasszisztens alapfizetése 4 345 lej lesz, ha klinikán dolgozik, és 4 636 lej, ha a sürgősségi részlegen dolgozik. Egy kezdő orvosi asszisztens 3 950 lejt kap a klinikai, és 4 215 lejt a sürgősségi részlegen alapbérként. Főiskolai végzettséggel egy orvosi főasszisztensi alapfizetés 3 900 lej lesz a klinikákon és 4 161 lej a sürgősségeken.

A pótlékok miatt nem lesz 170 százalékos az emelés

A márciusi béremelésekkel az a legnagyobb gond, hogy csak az orvosokra és az asszisztensekre vonatkozik - mondta a Maszolnak a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője, Nyulas Emma. "Az egészségügyben dolgozó mellékszemélyzet, a takarítónők, a munkások, az irodabeli személyzet nem kap fizetésemelést. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a felsőfokú végzettséggel rendelkezők is, akik nem orvosok: a gyógyszerészek, a biológusok, a biokémikusok, laborosok, kivéve az orvos-laborosokat. Ez óriási bérszakadékot fog generálni az egészségügyi rendszerben dolgozó alkalmazottak között" - figyelmeztet az érdekvédelmi képviselő.

Problémát jelent továbbá, hogy a kiosztható bérpótlékok nagysága intézményenként nem haladhatja meg az összbéralap 30 százalékát. "Ez nagyon kevés. Hiába emelkedik például 85 százalékkal a fizetés, a 30 százalékos plafon mindent visszacsökkent a minimumra. A kórház tehát már nem engedheti meg magának, hogy hatalmas pótlékokat adjon, hiszen nem fog beleférni a bérkeretbe. Így a kézbe kapott jövedelem nem lesz akkora, mint amekkorát beharangozott a kormány" - mondta Nyulas Emma. Az eddigi gyakorlat szerint egy orvos pótlékként akár a fizetése 100 százalékát is megkaphatta.

A  2017/91-es sürgősségi kormányrendeletettel módosított 2017/153-as egységes bértörvény szerint az egészségügyben a veszélyes munkakörülményekért maximum 25, a nagyon veszélyesekért pedig maximum 85 százalékos pótlék jár.  A nehéz munkakörülményekért maximum 15 százalékos, a sugárzásveszélynek kitett orvosoknak, asszisztenseknek pedig maximum 30 százalékos kiegészítés. A különböző szociális intézményekben dolgozók esetében a pótlék maximum 75 százalékos lehet.

"A tuberkulózisosztályokon dolgozók, a törvényszéki orvosok, az anatomopatológusok, tehát a nehéz és veszélyes munkakörülmények között dolgozóknak ezentúl is meg kell kapniuk a nagy pótlékokat, így a 30 százalékos plafon miatt nem sok pénz marad a többi orvosnak, asszisztensnek" - mutatott rá Nyulas Emma. Hozzátette, azzal, hogy a kormány folyamatosan módosítgatta az egységes bértörvényt, hatalmas káoszt okozott, és felszámolta a törvény lényegét: hogy egységes béreket biztosítson az állami szektorban.

Folytatják a tiltakozást?

A százezer tagot tömörítő Sanitas március elejétől tiltakozik. Az érdekvédelmi szervezet országos tanácsa kéri a kormányt és a törvényhozást, hogy töröljék el a 30 százalékos plafont a pótlékoknál és minden egészségügyi alkalmazottra terjesszék ki a fizetésemelést. Ha erre nem kerül sor, akár általános sztrájk is jöhet - figyelmeztetett a Sanitas.

"Amikor Bukarestben a munkaügyi miniszterasszonnyal tárgyaltunk, azt mondta, nem fog egy vesszőt sem módosítani az eddigi elképzeléseken, tanuljunk meg olvasni, írni, számolni, és akkor meglátjuk, hogy minden jó, amit ő mond. Április 15-én, amikor mindenki megkapja a fizetését, majd látszani fog, mennyire jó az, amit a miniszterasszony mond. Nem lesznek kisebbek a februárinál a fizetések, de nem lesz olyan magas, mint ahogy beharangozták" - mondta az érdekvédelmis.

Nyulas Emma elmondta, a szakszervezet képviselői jövő héten Bukarestben ülnek össze tanácskozni, ott dől el, hogy szükség van-e a tiltakozás folytatására vagy sem.

Miért nem kapták meg húsvétra a tanárok az emelést?

A tanárok 20 százalékos béremelését a munkaügyi miniszter szintén február végén jelentette be. Tájékoztatása szerint egy felsőfokú végzettségű, egyes fokozattal rendelkező tanár alapfizetése eléri a bruttó 5 922 lejt (januárra még 4 935 lejt kaptak), egy kezdő tanári fizetés pedig bruttó 3 680 lej lesz márciustól. Egy egyes fokozattal rendelkező tanító vagy óvodai pedagógus, ha szakmai tapasztalata meghaladja a 40 évet, 4 736 lejes alapbért kap. Kezdő tanítók és óvodai pedagógusok 3 197 lejes alapfizetést kapnak.

A több mint 40 éves szakmai tapasztalattal rendelkező egyetemi tanárok fizetése 9 252-ről 11 103 lejre , egy adjunktusé 6 342-ről 7 611-re, egy egyetemi adjunktusé pedig 4 673 lej nő. A rektorok fokozattól függően 12 604 - 14 259 lejes, a dékánok 10 199 - 11 892 lejes alapbérre számíthatnak márciustól kezdve.

A hírt Viorica Dăncilă kormányfő az ortodox húsvét előtt azzal spékelte meg, hogy bejelentette: a közszférában dolgozók fizetésüket még az ünnep előtt megkapják. Ezt követően derült ki, hogy a tanügyben dolgozók kimaradtak ebből. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter magyarázata szerint csak azok az intézménynek kapták meg korábban a fizetéseket, amelyek igényelték, és a kormányfői ígéret nyilván nem vonatkozhatott azokra, akik nem is kérték a kifizetések előrehozását. Megkeresésünkre a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor elmondta, a valódi okok máshol keresendők.

"Azt a hírt kaptam a Kovászna megyei tanfelügyelőség főkönyvelőjétől, hogy nincs elegendő pénz a márciusi béremelések kifizetésére. Az állam rákényszerítette őket az év elején, hogy osszák negyedévekre a béralapot, ám a hirtelen bejelentett fizetésemelésekkel nem számoltak. Hogy mi lesz a béremelésekkel és ezek a gyakorlatban hány százalékosak lesznek, akkor derül ki, mikor 14-15-16-án kiosztják a fizetéseket. A bérek nagyságát megállapító EDUSAL informatikai rendszer ugyanis nem aktív, nincs tehát módszertan, ezért nem tudták utalni ortodox húsvét előtt a béreket" - mondta a szakszervezetis.