Szatmár és Máramaros megyét fogja összekötni a Remetemezőnél épülő Szamos-híd, amely több mint égetően szükséges, ugyanis 74 km hosszan egyetlen híd sincs a folyón – a bátrabbak addig is kompoznak.

Hamarosan jól megérdemelt pihenőre kerül (s legfeljebb nyáron turistalátványosságként indul újra) a remetemezői komp, amely több mint másfél évszázada szállítja az utasokat, egykor szekereket, ma gépkocsikat – átlagosan naponta 120-150-et – a Szamos egyik partjáról a másikra, vagy ha úgy jobban tetszik: Szatmár megyéből Máramaros megyébe.

A környékbeli települések lakói és a közigazgatási egységek vezetői már évtizedek óta szorgalmazzák egy híd építését, s nem alaptalanul, ugyanis az egyik „legközelebbi” híd 19 kilométerre, Erdőszádánál, a másik pedig 55 kilométerre, Szatmárnémetiben (Decebal híd) található – azaz egy 74 kilométer hosszú szakaszon nincs egyetlenegy épített átkelő sem a Szamoson. Elunva a hiábavaló szorgalmazásokat és az épp aktuális kormánynak célzott, hiábavalónak tűnő kéréseket-kérvényeket, Szinérváralja városa a tettek mezejére lépett. Pályázatot hirdetett a híd megépítésére, önerőből vállalva az építkezés költségeit, Remetemező önkormányzatával mint csendestárssal közösen.

„Nagyon fontos ez a híd nemcsak Szinérváraljának, de Remetemezőnek, a környező településeknek és az Avasnak is – egyrészt, mert jelentős távolságok csökkennének le (például a Kolozsvárra menők 35 kilométert fognak „megspórolni”); másrészt a gazdasági fejlődés szempontjából is elengedhetetlen egy tisztességes átkelő a folyón, hogy a biztonságról már ne is beszéljek. Szerencsére az utóbbi időben nem történtek balesetek a kompnál, de hat-hét évvel ezelőtt egy férfi életét vesztette, amikor átkelés közben a folyóba zuhant. A komppal való átkelésnek is megvan a maga romantikája és látványossága, de a XXI. században, Európa közepén ennek már csak turistacsalogató érdekesség kellene lennie, nem a mindennapi közlekedés részének” – fogalmazott Gabriela Tulbure  szinérváraljai polgármester.

A sikeres közbeszerzési eljárást egy nagybányai cég nyerte meg, kedden pedig a két megye elöljáróinak jelenlétében Szinérváralján aláírták a finanszírozási szerződést is – a kétsávos, 35 méter hosszú, 15,30 méter széles és 15,7 millió lejből megépülő híd ugyanott fog áthaladni a Szamos felett, mint ahol most a komp közlekedik a folyón.

A kompot egyszer már kényszerűen pihentették

Egyébként az ominózus szállítási eszköz tavaly májusban egy „hatalmas adócsalási ügy” főszereplőjévé vált – az adóhatóság túlbuzgó nagyváradi ellenőrei 6000 lejre bírságolták a révészt, mert a kompon nem volt elektromos pénztárgép. Az keveset nyomott a latba, hogy a működtető cég hivatalosan tevékenykedik, rendesen adózik, az utazók pedig elismervényt kaptak a révdíjról – főbenjáró bűnnek számított, pénztárgép nem volt sem a mező szélén, sem a Szamos-parton, sem a kompon.

Mivel a révész 24 óra alatt nem tudta előteremteni a bírság összegét, partra vontatta a kompot, a mindennap használók pedig hiába várták, hogy átkelhessenek egyik oldalról a másikra. Az eset mélyen felháborította a település közösségét, s egy emberként álltak a révész és a kompot működtető cég mellé. Be is akarták perelni az adóhatóságot, többek között az emberi jogok megsértése miatt is, hiszen nagyon sok embernek sérült a munkavégzéshez, szabad mozgáshoz, szabad közlekedéshez való joga. A botrány egyre dagadt, végül az adóhatóság józanabbul gondolkodó osztályvezetői eltörölték a bírságot és helyre állt a komprend.