Ezek a fontosabb adó- és pénzügyi változások az új évben
Január 1-jével jelentős adóváltozások lépnek hatályba az országban: csökken a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok fizetése áthárul az alkalmazottakra, emellett nő a nyugdíj, és a közszférában dolgozók vakációs utalványt kapnak. Összegyűjtöttük a fontosabb változásokat.
Január 1-jétől mintegy 20 százalékkal, 1900 lejre emelkedik a minimálbér, a személyi jövedelemadó (szja) pedig 16 százalékról 10 százalékra csökken. Utóbbi módosulás azonban nem jelent adóteher-könnyítést az állampolgároknak, mivel a kormány a dolgozókra hárította a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét. A dolgozók 25 százalékos nyugdíj- és 10 százalékos egészségügyi járulékot kell hogy fizessenek az eddigi 10,5 százalék, illetve 5,2 százalék helyett.
A dolgozók esetében megnövelt tb-járulékot a kormány a 6 százalékos szja-csökkentéssel és mintegy 20 százalékos béremeléssel kompenzálja a közszférában, hogy a járulékok áthárítása végül nulla összegű játszma legyen mind a dolgozók, mind a vállalatok számára. A vállalatok körülbelül 20 százalék járulékot fizettek eddig, ezt a kiadást január 1-jétől a dolgozók bruttó bérének emelésére kellene fordítaniuk, hogy működjön a kormányzati elképzelés.
Cégeket érintő módosulások
Az úgynevezett mikrovállalkozások esetében is jelentős változást hoz az új év, hiszen a kormány január 1-jétől 500 ezer euróról 1 millió euróra emelte az üzleti forgalom felső határát, ameddig ezeknek a kis- és középvállalkozásoknak kötelező módon az árbevételük 1-3 százalékét kell befizetniük adóként alkalmazottaik száma függvényében a 16 százalékos társasági adó helyett. Eddig 500 ezer euró fölött a cégek választhatták a társasági adó fizetését. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökkenni fog az adókerülők száma.
Az adóbehajtás szigorítását célozta meg az az intézkedés is, mely szerint január 1-jétől külön bankszámlára kell fizetniük az általános forgalmi adót (áfa) a csődvédelem alatt álló és az áfatartozással rendelkező cégeknek.
Az év közepétől nőnek a nyugdíjak
Az új év a nyugdíjak területén is változásokat hoz. Az öregségi járandóságok nőni fognak 2018-ban, de csak július 1-jétől, amikortól 10 százalékos emelést ütemezett be a kormány.
A kabinet módosította a kötelező magánnyugdíjak rendszerét is, így január 1-jétől csökken annak az összegnek az aránya, amelyet az állami nyugdíjpénztár a dolgozók után át kell utaljon a magánnyugdíj-pénztáraknak. Az államnak befizetett nyugdíjjárulékból a bruttó bér 5,1 százalékát utalták át a magánbiztosítóknak, amelyek január 1-től csak 3,75 százalékot kapnak. Ennek következtében több pénz marad a jelentős hiánnyal működő román állami nyugdíjrendszerben.
Jönnek a vakációs utalványok
Újdonság az is, hogy a közalkalmazottak idén november 30-ig egy 1450 lej értékű vakációs utalványt kapnak. A gyermekgondozási díj legkisebb értéke a 1233 lejről 1250 lejre nőtt január elsejétől. Az állami támogatás továbbra is legtöbb 8500 lej lehet.
Az adófizető polgároknak tudniuk kell, hogy ha 180 napnál hosszabb időre tervezik elhagyni az országot, idéntől legkevesebb 30 nappal a távozásuk előtt értesíteniük kell erről az adóhatóságot (ANAF). Az ANAF ugyanakkor ettől az évtől kizárólag elektronikus formában fogadja el az adóbevallásokat.
Változások más területeken is
Az összes állami intézményben január elsejétől befagyasztották az állásokat. A közalkalmazottak – az egészségügyben dolgozók kivételével – idén már nem kapnak étkezési utalványokat. Ezek helyett 2019-től bevezetik az úgynevezett étkezési támogatást. Ennek havi értéke a mindenkori bruttó minimálbér kétszeresének egytizenketted része lesz.
Az eddigi információk szerint a helyi önkormányzatok többsége 20 százalékig terjedő arányban növelte az helyi adókat és illetékeket, így próbálván kompenzálni a jövedelemadó-csökkentésből származó bevételkiesésüket.
Január elsejétől változott a gépkocsik műszaki vizsgáztatásának szabályozása. Idéntől a 12 éves vagy ennél idősebb autók műszaki vizsgáját évente kötelező megújítani. Az új személygépkocsik esetében csak három év leteltével kötelező a műszaki vizsga. A súlyosabb meghibásodásokat legtöbb 30 napon belül kötelezően ki kell javítani.
Ettől az évtől teljes mértékben liberalizálódott a villamosenergia-piac. A háztartási fogyasztók lakhelyüktől függetlenül bármelyik szolgáltatóval szerződést köthetnek.