Európa legversenyképesebb befektetési környezete jött létre Kelet-Közép-Európában - jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn Budapesten, Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország gazdasági és kereskedelmi fórumának megnyitóján.

Hangsúlyozta: az együttműködésben részt vevő 16 kelet-közép-európai ország Európának az a térsége, amely már most is a kontinens gazdasági növekedésének motorja, és amely további dinamikus növekedés előtt áll.

Korábban Ázsia modernizációja csak úgy volt lehetséges, ha Európa jelentős technológiai-pénzügyi forrásokkal részt vett benne - idézte fel a miniszterelnök, jelezve ugyanakkor, hogy a helyzet megváltozott: "most a Kelet csillaga áll magasan", Ázsia és benne Kína felemelkedésének korszakát éljük, és most az az időszak következik, amikor Európa további fejlődéséhez szükség lesz a Kelet technológiai és pénzügyi részvételére.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Kína rendelkezik azokkal a forrásokkal és kapacitásokkal, amelyekkel olyan fejlesztéseket lehet végrehajtani Közép-Európában, amelyek európai forrásokból ma nem lehetségesek. Hozzátette, a most formálódó új világrendben jellemző a nagy és sikeres távol-keleti vállalatok széles körű jelenléte a nyugati piacokon. Európának nem szabad bezárkóznia, mert ha bezárkózik, elveszíti a fejlődés lehetőségét, és főleg most nem szabad bezárkóznia, amikor olyan történelmi kihívásokkal néz szembe, amelyeket csak úgy tud megválaszolni, ha vannak erős szövetségesei - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a "16+1" formátum nem csak Kína és a 16 kelet-közép-európai ország érdekét szolgálja, az együttműködés sikeréből egész Európa és az egész Európai Unió is profitál, igazi "win-win helyzet".

Bejelentette: hétfőn megjelenik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kínai finanszírozással történő felújítására vonatkozó közbeszerzési felhívás. Ez a beruházás az első olyan nagy fejlesztés, "zászlóshajó", amely Kína, egy EU-tag és egy EU-tagjelölt ország együttműködésével jön létre - emelte ki, hozzáfűzve: ez megteremti annak feltételeit, hogy a tengeri Selyemút európai végpontjától Közép-Európán keresztül vezessen a leggyorsabb szállítási útvonal Nyugat-Európába.

Kitért a kínai elnök "Egy öv, egy út" kezdeményezésére is, amelyet mint a globalizáció új formája jellemzett, amely - fogalmazott - nem tanárokra és diákokra osztja fel a világot, hanem kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapul.

A mostani csúcstalálkozón kiemelten kezelik a pénzügyi együttműködés kérdését - közölte a miniszterelnök, tudatva: a hétfői plenáris ülés után a magyar és a kínai Eximbank aláírja a Kína-Közép-Európa befektetési alap második fázisáról szóló megállapodást. Orbán Viktor szavait azzal zárta, hogy a kelet-közép-európai térségben semmilyen politikai akadály nem hátráltatja a gazdasági együttműködést.

Kínai kormányfő: kölcsönösen előnyös az együttműködés

Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése kölcsönösen előnyös minden országnak - mondta Li Ko-csiang kínai miniszterelnök. Kiemelte: az elmúlt években jelentősen erősödött Kína és a kelet-közép-európai országok gazdasági együttműködése, amellyel az eurázsiai kontinens két oldalát hozzák össze. Kitért rá: országa nagy gazdasági lendületben van, évente rengeteg új cég jön létre, amelyek nagyon sok munkahelyet hoznak létre és a hagyományos ágazatokat is modernizálják.

Úgy vélte, racionális Kína és a kelet-közép-európai országok együttműködése, mert összhangban áll a globalizáció tendenciáival, a kereskedelem és a beruházás előmozdításának szükségességével. Ebben az együttműködési  keretben az országok kiegészítik, erősítik egymást, új utakat találhatnak az érvényesülésre a nemzetközi piacokon - közölte. Hozzátette: remélhetőleg a kínai import nyújtotta lehetőségekből sok kelet-közép-európai cég is részesülhet.

Megjegyezte: a turizmus is jelentős fellendülésben van, minden évben egyre több kínai turista érkezik a közép-európai régióba. A kínai miniszterelnök emlékeztetett: a mostani a hetedik ilyen üzleti találkozó, és hamarosan kezdődik a hatodik csúcstalálkozó az érintett országok vezetői számára. Azért rendeztek eddig eggyel több üzleti fórumot, mert a fórum ötletéből született a kezdeményezés, hogy hasonló körben csúcstalálkozót is szervezzenek - mutatott rá.

Paul Stănescu kormányfőhelyettes vezeti a romániai küldöttséget

Paul Stănescu kormányfőhelyettes vezeti a Romániát képviselő kormányküldöttséget Budapesten. A regionális fejlesztési, közigazgatási és európai alapokért felelős minisztérium közleménye szerint a csúcstalálkozón a gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi együttműködésről lesz szó, különös tekintettel az Új Selyemút ('Egy Övezet Egy Út') programra, amely révén Kína elmélyítené kapcsolatrendszerét Ázsia, Európa és Afrika országaival. 

A budapesti csúcstalálkozót egy gazdasági fórum előzi meg, amelyen román vállalkozók is részt vesznek. 

A 16+1 formátumban az európai országok közül a következők vesznek részt: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Magyarország, Montenegró, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia. 

Románia 2013-ban adott otthont a 16+1 országok kormányfői találkozójának.