Kína zombigyárai és szellemvárosai – miért van tele velük az ország?

Kínában egyre több a "zombigyár" és szellemváros, miután a gazdaság radikálisan átalakult.

A kijelölt ipari zónák mellé felhúzott új városok miatt 1984 és 2010 között a beépített területek közel ötszörösére növekedtek Kínában, 38842 négyzetkilométerről 41768-ra. Az új városi zónák felépítéséhez Kína több betont használt el, mint az Egyesült Államok a teljes huszadik század során – írja a BBC.

A csökkenő árak és gyengélkedő értékesítések miatt azonban – részben a túltermelés miatt – csökkenteni kellett egyes iparágak termelését. Peking északi tartományában például, Hebei környékén számos állami gyárat zártak be. Az országban gyengélkednek a magánkézben levő acélművek, a low-tech ágazatok hasonlóképp, így számos "zombigyár" van az országban.

A változás egy részét az okozza, hogy a kínai kormány átalakítja saját gazdaságát, nehéz helyzetbe sodorva a tradicionális iparágakat, mint a bányászat, acél- és cementgyártás. A korábban tapasztalt európai és amerikai átalakulás Kínában mindössze néhány év alatt zajlik le.

Zombigyárak után szellemvárosok

Az átalakulás miatt számos szellemváros is kialakult, miután a vidéki munkások várt beköltözése elmaradt. Emiatt számos építő csődöt mondott, a lakások üresen állnak.

A kínai internetes keresőportál, a Baidu egy kutatása szerint ötven olyan hatalmas régiói található, amelyben az újonnan épített ingatlanok üresen maradtak. Ilyen például Ordos város Kangbashi kerülete, amely 2006-ban épült a szénipar fenntartásához, és 300 ezer ember lakhatná be – ehhez képest mindössze tíz százalékát foglalták el.

Kai Caemmerer fotós az elmnúlt két évben dokumentálta a kínai szellemvárosok helyzetét, egy galéria itt tekinthető meg. Ő vitában áll a szellemváros kifejezéssel – ezek a települések ugyanis sosem teltek meg, majd ürültek ki, hanem még nem lakták be őket. "Meg nem született városokként látom ezeket" – fogalmazott Caemmerer.

Kimaradt?