Megépülhetett volna már az észak-erdélyi sztráda, ha az állam ugyanannyi pénz költene beruházásokra, mint az EU-csatlakozás előtti időszakban.

Rengeteg pénz áramlott Romániába Brüsszelből az Európai Uniós tagság első tíz évében. A 2007 és 2016 közötti időszakban 13,4 milliárd eurót fizettünk be a közös kasszába, ugyanakkor a különböző uniós alapokból 39,8 milliárdot sikerült lehívnunk, az egyenleg tehát plusz 26,4 milliárd. Ez több mint fele a tavalyi költségvetési bevételeknek, melyek mintegy 51 milliárd eurót tettek ki, vagyis rengeteg pénz.

Az EU-s pénzek lehívásának hatékonysága folyamatosan nőtt az elmúlt évtizedben. 2007-ben még csak félmilliárd euróval kaptunk többet a befizetett összegnél, egy év múlva azonban már 1,3 milliárd euró volt a nettó egyenleg. A legnagyobb ugrás 2013-ban következett be, mikor is az előző évi 2 milliárdról 4 milliárdra nőtt pozitív egyenleg. A legjobb évünk a tavalyi volt, melynek első kilenc hónapjában 1 milliárdot fizettünk be, ellenben 6,3 milliárdot hívtunk le.

Az uniós pénzek zömét infrastrukturális fejlesztésekre költöttük. Brüsszelből kapott pénzből került aszfalt székelyföldi alsórendű utakra, ebből oldották meg az önkormányzatok érmelléki falvak ivóvízzel való ellátását és csatornázását, építették meg a nagyváradi ipari parkot.

Mindezek ellenére a hazai infrastruktúra állapota még mindig siralmas, aminek két fő oka van: nagyon mélyről indultunk, összehasonlítva a hazai állapotokat akár csak a magyarországiakkal, illetve az utóbbi években az állam egyre kevesebbet költ beruházásokra, ehelyett a szociális kiadások növelésére koncentrál.

Az uniós csatlakozást megelőző években a központi költségvetés 4-5 százalékát fordítottuk infrastrukturális fejlesztésre, ám az elmúlt években ez 2,5 százalékra csökkent. Ha fennmaradt volna a korábbi arány, minden bizonnyal több autópályánk volna, az egymást követő kormányok azonban úgy értelmezték a helyzetet, hogy a Európai Unióból érkező pénz funkciója a költségvetési ráfordítás kiváltása, nem pedig annak támogatása.

Ez a szemlélet vezetett oda, hogy tavaly, a beruházásokra előirányzott 37,7 milliárd lejből csak 19 milliárd származott az államkasszából, 17 milliárd pedig uniós alapokból. Mivel azonban az uniós pénzeket nem sikerült a várt ütemben lehívni, az év első kilenc hónapjában 9 százalékkal kevesebbet fordítottunk beruházásokra, mint egy évvel korábban. Ami különösen súlyos, az az, hogy mindez egy olyan évben történt, amikor a gazdaság rekordértékű, 5 százalék körüli növekedést produkált.   

Az uniós pénzeket az elkövetkező években is lesz mire költeni, az országos fejlesztési stratégia ugyanis 126 milliárd euróra becsüli az összeget, amit az előttünk álló húsz évben infrastrukturális fejlesztésekre kellene fordítsunk. Autópálya-építésre 13 milliárd euró kellene, gyorsforgalmi utakra 10 milliárd, egyébb közutakra 12,7 milliárd, a vasút modernizálására 14 milliárd, az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztésére pedig 23 milliárd euró.