Részben az uniós támogatások kritikán aluli hatékonysággal történő felhasználásának tudható be a hazai közúti- és vasúti infrastruktúra siralmas állapota, derül ki az Európai Bizottság által közzétett adatokból.

2013 végén az infrastrukturális fejlesztésre is felhasználható EU-s források abszorbciója körülbelül 70 százalékos volt, ami azóta 78 százalékra nőtt – a rendelkezésünkre álló 19 milliárd euróból 15 milliárdot sikerült lehívni. Ebből a pénzből 368 km új közutat, amiből 314 km autópálya, és 22 km vasutat építettünk, 1893, illetve 122 kilométernyi utat, illetve vasúti pályaszakaszt pedig korszerűsítettünk.

Uniós forrásból finanszírozták még a Iași-i repülőtér modernizálását, a konstancai kikötő kibővítését és egy új bukaresti metróvonal építését – ez utóbbinak a kivitelezése még folyamatban van. Az Európai Bizottság jelentése szerint ezen beruházások eredményeként kb. 35 ezer új munkahely jött létre.  

A dokumentum más közép-kelet-európai államok esetében is elemzi az uniós alapok felhasználásának hatékonyságát, s rosszul jövünk ki a nemzetközi összehasonlításból. A kérdéses időszakban Magyarországon 502 km új közút (135 km sztráda) és 20 km vasút épült EU-s pénzből, a modernizált szakaszok összhossza pedig 2521, illetve 216 km-t tesz ki. Lengyelországhoz képest még nagyobb a lemaradásunk, ott ugyanis 1056 km autópálya készült az Unió finanszírozásával, valamint 830 km egyéb közút és 124 km vasút, 7216 km hosszúságú közutat pedig modernizáltak.

Nálunk még a gyakran lesajnált Bulgária is lényegesen jobban gazdálkodott az uniós forrásokkal, melyekből 173 km autópályát és 234 km új vasúti pályát építettek, ami figyelemre méltó teljesítmény, lévén, hogy Romániánál lényegesen kisebb országról van szó.

A déli szomszédunknál azért legalább a munkahelyteremtés tekintetében jobbak vagyunk, ott ugyanis a lehívott pénzek hatására csak 6000 állás jött létre. Magyarország és Lengyelország ellenben utcahosszal jobb nálunk ezen a téren is, előbbiben 108 ezer, utóbbiban 87 ezer munkahely jött létre.

„Rengeteg probléma volt a nagy infrastrukturális beruházásokkal. Az esetek többségében az Európai Bizottsághoz benyújtott műszaki dokumentáció hiányos volt, a Közlekedési Minisztérium pedig általában több hónapos késéssel reagált a hiányosságok pótlására vonatkozó felszólításra. A dokumentációk alacsony színvonala szintén hátráltatta a beruházások kivitelezését, csakúgy, mint a közbeszerzési eljárások ellen benyújtott óvások, az átadási határidők be nem tartása a kivitelezők, illetve a fizetési határidők be nem tartása az állam részéről” – magyarázza Dragoș Jaliu, a Structural Consulting Group tanácsadócég munkatársa a pénzfelhasználás alacsony hatásfokának okait.