A romániai városatyák általában nagy településfejlesztési célokat tűznek ki. Ehhez uniós támogatásokat is nyernek. Ám a pénzek megérkezésével a lelkesedés alábbhagy, és ha bele is kezdenek az elképzelésekbe, azokat nem szakszerűen igyekeznek valóra váltani – így az uniós támogatások nagy részét vissza kell fizetni. Ám addigra a pénz rendszerint már elúszott.

Ha Brüsszel visszakéri az unió támogatásokat, vagy azok egy részét, akkor az összeget már a költségvetésből, vagyis az adófizetők zsebéből kellene kifizetni. Országszerte több százra tehető azoknak az önkormányzati projekteknek a száma, amelyeket az Európai Bizottság szerint az előírások áthágásával próbáltak valóra váltani. Ezekről a tervekről nem készült országosan pontos felmérés, ám a visszafizetendő összegek jelentős mértékben befolyásolják a struktúrafejlesztésre, beruházásokra felvett európai uniós pénzek amúgy is gyenge lehívását.

Az uniós pénzek lehívásának egyik romániai bajnoka 2007 és 2013 között például Brăila volt. A kikötővárosban brüsszeli pénzekből kívántak megvalósítani egy gyalogos aluljárót, korszerűsíteni egy sugárutat, helyrehozni, felújítani a Duna-parti sétálóutcát. A lehívott pénzekhez képest a legtöbbet is éppen ez a város fizette vissza Brüsszelnek. Brăilában 35 projektet kívántak megvalósítani strukturális alapokból, ezek együttes összege megközelítette a 437 millió lejt. Ebből viszont a városnak csaknem 27 millió lejt kellene visszafizetnie az Európai Uniónak.

Kolozsvár 300 ezer lejt fizetett vissza

Kolozsváron 2007 és 2015 között 15 nagyszabású projekt kivitelezését tervezték, itt nyolc esetben kellett úgynevezett korrekciókhoz folyamodni, egyebek között a városi szeméttelep esetében. A kincses városnak „mindössze” 300 ezer lejt kellett visszafizetnie Brüsszelnek, ebből közel 100 ezer lejt a kormánynak kellett állnia.

Egy másik kolozsvári projekt A nő a mass média tükrében címet viselte, itt a „korrekció” 25 százalékos volt. De 5 és 25 százalékos „korrekcióra”volt szükség a társadalmi szolgáltatások központja, a Havasrekettye-Jóháza turisztikai útvonal korszerűsítése esetében is – derül ki a Kolozs megyei tanács Mediafax hírügynökségnek eljuttatott válaszából.

Temesvárnak óvatosnak kell lennie

A nemrégiben Európa kulturális fővárosává nyilvánított Temesvár a következő években nyilvánvalóan hatalmas összegeket kap majd a fejlesztésre, hogy eleget tehessen a 2021-ben rá váró megtisztelő címmel járó szerepnek. Maga Dacian Cioloș miniszterelnök is kilátásba helyezte, hogy mindehhez a kormány is hozzájárul majd.

Csak remélni lehet, hogy a temesvári városgazdák ésszerűbben bánnak majd a jelentős pénzekkel, mint tették azt 2007 és 2013 között. Ebben az időszakban ugyanis a város polgármesteri hivatala 24 projektet tűzött ki célul, amelyekhez közel 160 millió lejt kért az Európai Uniótól. Nyolc esetben viszont a Bega-parti városban  „korrekciókat” kellett végrehajtani, majdnem 5 millió lej értékben. A polgármesteri hivatal ugyanakkor a technikai igazgatóságon keresztül további több mint 390 millió lejt kért Brüsszeltől, ebből majdnem 1 millió lejt kellett visszafizetni.

A környezetvédelmi igazgatóságöt projektje után 36 ezer lejt, a temesvári épületek energetikai hatékonyságáért felelős főosztály öt projektjéhez kért csaknem 44 millió lej után pedig több mint 1 millió lejt kért vissza az Európai Unió.

Brüsszeli szigor

A kisebb városok mintha gazdaságosabban bántak volna a pénzzel. Fetești kevés – mindössze öt – projektet akart megvalósítani a jelzett időpontban, de csupán egyetlen esetben kellett pénzt visszafizetnie – igaz, ez éppen a fő projektnél, egy líceum campusának megépítésénél történt. A csaknem 28 millió lejes projektnél azonban nem egészen 25 ezer lejt kellett visszafizetni, mivel nem a tervben eredetileg előirányzott anyagokból épült a campus.

Kiszámítható, hogy a nagyobb városok minden ötödik projektje után pénzt kell visszafizetni Brüsszelnek, amit az amúgy is szűkös helyi költségvetésből kell majd fedezni.