Tavaly például 188 ezer tonna disznóhúst importáltunk. Kétséges, hogy lesz-e mivel pótolni ezt az árut, ha korlátozni fogják a polcokra kerülő külföldi termékek mennyiségét.

Az áruházláncok kínálatának minimum 51 százalékát hazai termékeknek kell majd lenniük, ha megszavazza a parlament azt a törvénytervezetet, amelyre a képviselőház mezőgazdasági bizottsága már rábólintott. Achim Irimescu agrárminiszter jelezte, teljes mértékben egyetért a kezdeményezéssel, mivel szerinte a román gazdaság, a belföldi termelők érdekeit szolgálja. A törvénytervezet szerint a megszorítás csak azokra kiskereskedelmi vállalatokra vonatkozna, melyek éves forgalma nem éri el a 2 millió eurót.

Nehezen teljesíthető

Egyes szakemberek kétségbe vonják, hogy gyakorlatba lehetne ültetni a szabályozást. „Bocsássa meg a világ, de ennek a törvénytervezetnek az alapján a jelenleg a polcokra kerülő árunak kevesebb, mint 10 százaléka román termék, a román termékek ugyanis a meghatározás szerint az kizárólag hazai alapanyagokból készülhetnek. Ha húsvét tájékán megnőnek a rendelések, honnan vegyek több tejet?” – tette fel a költői a Tejipari Munkáltatók Egyesületének elnöke.

Dorin Cojocaru elmagyarázta: belföldről nem tudja beszerezni tejből a többletmennyiséget, mert a vele szerződésben álló farmerek tehenei nem tejelnek többet, mint általában, s új beszállítókat sem talál, mert mindenki le van szerződve egy feldolgozóval. „Ebből az következik, hogy nincs ahogy előállítanom román terméket. Honnan veszik majd az 51 százaléknyi román árut?” – fogalmazott az üzletember, aki szerint hasonló a helyzet a hús és a felvágottak piacán, ahol a kereslet 60 százalékát importból fedezzük.

Hasonló véleményen van Seres Dénes, az RMDSZ parlamenti képviselője, a mezőgazdasági szakbizottság tagja, aki szerint problémás lesz a törvény alkalmazása. „Az elképzelés alapvetően jó, de a romániai mezőgazdaság és élelmiszeripar nincs még felkészülve erre. Hiába korlátozzuk a külföldi termékek mennyiségét az áruházakban, ha nincs elég hazai, ami elfoglalja a helyüket. Hogy egyetlen példát mondjak, hiába van állatállomány Szilágy  megyében, ha nincs egyetlen vágóhíd sem. Fejleszteni kellene a feldolgozó kapacitást, raktárakat és hűtőházakat kellene építeni a zöldség- és gyümölcstermesztők számára uniós pénzekből, hogy ne csak minőség legyen, hanem mennyiség is, mivel az áruházláncoknak folyamatosan kell szállítani” – nyilatkozta a Maszolnak a honatya. 

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke egyetért azzal, hogy pozitív diszkriminációval támogassák a hazai mezőgazdasági termelőket, alá is írta, egy sor más érdekvédelmi szervezet vezetőjével egyetemben, a törvénytervezetet támogató petíciót. A Maszolnak elmondta, vannak olyan termékek, amelyekből a belföldi termelés nem tudja kielégíteni az igények 51 százalékát, illetve az áruházláncok meg fogják próbálni kijátszani a szabályozást.  

Negatív a kereskedelmi mérleg

A hazafiasnak tűnő törvénytervezet alkalmazhatósága már csak azért is kétségesnek tűnik, mivel Románia több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket importál, mint amennyit exportra küld. 2015-ben a kivitel 5,73 milliárd eurót tett ki, míg a behozatal értéke 5,82 milliárd euró volt. A 90 millió eurós mérleghiány nem egetverő, ám helyzet rosszabb, mint első látásra tűnik, ugyanis az export tömege 15 millió tonna, a behozatalé azonban csak 6 millió tonna volt. Ez azt jelenti, hogy míg külföldre többnyire feldolgozatlan mezőgazdasági termékeket szállítunk, addig a behozatal jelentős részét kész élelmiszeripari termékek teszik ki.

Tavaly a legfontosabb exporttétel a kukorica volt, 960 millió dollár értékben, búzát és rozsot 692,5 milliárd euró, napraforgót 452, 2 millió euró, repcét pedig 300,85 millió euró értékben exportáltunk. A fő importárú a nyers disznóhús volt, amiből 188 ezer tonnát hoztunk be az országba, 295 millió euró értékben. Mindezek fényében valószínűtlen, hogy ha a külföldi árut száműznék a szuper- és hipermarketek polcairól, lenne elégendő hazai eredetű termék a helyettesítésükre. A téli időszakban az áruházak zöldség-gyümölcs részlegei garantáltan kiürülnének, ott ugyanis a felhozatalnak csak 30 százaléka belföldi.

Kérdéses az is, hogy a tervezett szabályozás nem ellentétes-e az uniós törvénykezéssel, ugyanis a szabadkereskedelem korlátozásaként is értelmezhető.