A dohányzásellenes törvény március 17-i életbe lépése után vélhetően csökkenni fog a dohánytársaságok forgalma, így az állam is jelentős adóbevételektől esik el. Ezt bőségesen kárpótolhatja azonban, hogy kevesebbet kell majd a füstölés okozta megbetegedések kezelésére költeni.

A múlt század hatvanas éveiben még szinte bárhol lehetett dohányozni Romániában. Aztán megtiltották a füstölést a repülőgépeken, 2006-tól a vasúti kocsikban is, most pedig, március közepétől, a legújabb törvény szerint nyilvános zárt helyiségekben sem gyújthat rá senki – még a vendéglőkben, bárokban sem.

Dohányzáskorlátozás 17 országban

Jelenleg az Európai Unió tizenhét tagállamában korlátozzák a dohányzást, a legszigorúbb tiltásokat Írországban, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Bulgáriában, Máltában, Spanyolországban, Magyarországon – és Romániában vezették be. A március 17-én nulla órától életbe lépő szabályozások olyannyira szigorúak, hogy Klaus Johannis államfő nemrégiben kijelentette, Románia akár példaként is szolgálhat az EU-ben a dohányzás leküzdésében.

A füstölés sokfelé már régóta vita tárgyát képezi. A dohányosok és nem dohányosok közötti küzdelem nem egyszer igen hevessé válik, hiszen a dohányzás olyan szenvedély, amelyről igen nehezen lehet leszokni. Ezért már a genfi egyezményben is rögzítették, hogy a hadifoglyoknak jogukban áll cigarettázni.

Később külön tervet dolgoztak ki, XA Projekt néven, amelynek fő célja az „egészségesebb cigaretta” előállítása volt – a dohányipar képviselői azonban csakhamar keresztbe tettek az elképzelésnek. A dohányipar maga is ellentámadásba lendült: az utóbbi években tizenegy olyan tanulmány jelent meg, amely egybehangzóan állította, hogy a dohányzás csökkenti az Alzheimer-kór kialakulását. Később aztán kiderült, hogy a tanulmány szerzői ilyen vagy olyan módon kapcsolatban álltak a dohányiparral.

Csökkenő forgalom mellett növekvő haszon

Romániában a dohányipari cégeknek több megszorítással kellet szembenézniük az elmúlt években, ezek nyomán jelentősen csökkent üzleti forgalmuk. A pénzügyi tárca adataiból kitűnik, hogy a dohányipariak üzleti forgalma 2010 és 2014 között 2,26 milliárd lejről 949 millió lejre esett vissza. Érdekes viszont az, hogy az üzleti forgalom visszaszorulásával egy időben nőtt a dohánytársaságok profitja. Míg 2010-ben az akkor Romániában bejegyzett 15 dohányipari cég 31,4 millió lejes nettó nyereséggel dolgozott, addig 2014-ben az immár 17 társaság 48,8 millió lejes hasznot ért el. Miközben tehát az üzleti forgalom 58,4 százalékkal csökkent, addig a profit 55,41 százalékkal nőtt.

A profit növekedésének okát részben az érintett cégek által hozott intézkedések – például személyzetcsökkentés – és a dohányáruk árának emelése magyarázza. Gazdasági szakértők úgy vélik, a dohányzás elleni törvény életbe lépése egyaránt érinti majd a dohányipari cégek áruforgalmát illetve a dohányosokat is, akik majd drágábban vásárolhatják meg a cigarettát.

A második legnagyobb adófizető

Romániában a legjelentősebb dohányipari cégek közé tartozik a JTI International Manufacturing Rt, a British American Tabacco, a Philip Morris Romania kft, a China Tabacco International illetve a Rom Ital kft. Ezek a cégek 2014-ben összesen 947,5 millió lejes üzleti forgalmat értek el. Közülük a legjelentősebb cég a JTI, amely 545,2 millió lejes üzleti forgalmat bonyolít le, és 260 alkalmazottat foglalkoztat, majd a British American Tabacco következik 179,1 millió lejjel és 560 alkalmazottal, a dobogó harmadik helyét pedig a Philip Morris Romania foglalja el 165,9 millió lejjel.

A dohányipar egyébként Romániában a kőolajipar után a második legnagyobb adófizető. A 2014-es évben csaknem 2,7 milliárd euróval járult hozzá az állami költségvetéshez – ez az összeg a jövedéki adóból, a hozzáadottérték-adóból, egyéb illetékekből származik. A 2,7 milliárd euró a bruttó nemzeti össztermék 1,75 százalékát jelenti, a költségvetési jövedelmeknek pedig a 12,5 százalékát teszi ki.

A dohánytársaságok egyelőre elzárkóztak annak felbecsülésétől, hogy mennyire fogják megérezni a március 17-én életbe lépő dohányzási tilalmat. Ha azonban kevesebb cigarettát adnak el, akkor kevesebb pénz folyik be az állami költségvetésbe is. Az állam így arra kényszerül, hogy nagyobb illetékeket vezessen be, a dohányipari vállalatok pedig a többletkiadást a dohánytermékek árának további emelésével próbálják meg egyensúlyozni.

Egy csomagból négy szál a gyártóé és kereskedőé

A statisztikák szerit egy 20 szál cigarettát tartalmazó csomagból 12 szál ára a jövedéki adóraa megy, 4 szál cigaretta árát a hozzáadottérték-adó (ÁFA) viszi el, a gyártónak és a kereskedőnek a fennmaradó 4 szál cigaretta ára marad. Annak a pénzek a 80 százaléka tehát, amelyet egy dohányos egy csomag cigarettáért kifizet, az állampénztárba kerül.

Ha a törvény életbe lépését követően az állampénztárba kerülő összegek visszaesnének is valamelyest, mindez megtérül a lakosság egészségi állapotának javulásában illetve – ennek következtében – az orvosi költségek csökkenésében.

Csakhogy a dohánytermékek esetében eddig is jelentős volt a feketepiac, amely most tovább szélesedhet, amennyiben a dohánytársaságok termékeik árának növelése mellett döntenének. Optimista adatok szerint a feketepiacon fogalmazott dohánytermékek a dohánypiac 20 százalékát jelentik. A Novel Research tanulmányának megfelelően hat szál cigaretta közül egy szál a feketepiacról származik.