tej

A szövetkezet a háromszékiek válasza a tejválságra

Egy nappal a nagyszabású gazdatüntetés után a háromszéki Illyefalván  bemutatták a Sic Land nevű szövetkezetet, amely a helyi gazdák és egy helyi kis tejfeldolgozó válasza az elmúlt hónapokban kialakult tejválságra.

A szövetkezetet az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó, a mintegy 60 gazdát tömörítő illyefalvi Szarvasmarhatartók Egyesülete és az Agro Sic egyesület hozta létre, jelentette be Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, aki „mentorként” tagja a szövetkezetnek.

A mezőgazdasági szakember szerint a kis és közepes gazdák számára a jelenlegi helyzetből való kilábalás egyetlen járható útja a szövetkezés lehet. „Helyi nyersanyagot, helyi gyártónál feldolgozva, helyi piacon kell értékesíteni”, mutatott rá Könczei Csaba, aki szerint az illyefalvi modellt követve Háromszék más térségeiben is hasonló szövetkezeteket kívánnak létrehozni.

Kovászna megye tanácsának elnöke, Tamás Sándor elmondta, hogy az Agro Sic Egyesületen keresztül anyagilag is támogatták az illyefalvi szövetkezet létrejöttét, de a megye más településein is szorgalmazzák hasonlók megalakítását, hosszú távon pedig ezeket szeretnék egy ernyő alatt Székelyföldi brandként népszerűsíteni.

Ötven bani egy liter tejét

Tamás Sándor rámutatott, hogy az Európai Unióban a tej átlag felvásárlási ára 1.50 lej, Dél-Tirolban a hasonló szövetkezetek tevékenységének köszönhetően 2,50 lejes az átlagár, eközben Háromszéken jelenleg a nagy feldolgozók mindössze 50 banit fizetnek egy liter nyers tejért. A tanácselnök szerint ebből a helyzetből a szövetkezeti rendszer jelenthet kiutat, ahogyan az nagyban megvalósult már Hargita megyében Székelykeresztúron, kisebb léptékben pedig a háromszéki Illyefalván.

Hasonlóan vélekedett az illyefalvi Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke Benkő Árpád is, aki rámutatott, hogy régebben is ha baj volt az emberek szövetkeztek, ezáltal eredményesen megbirkóztak a problémákkal. Hozzátette, az illyefalvi gazdákkal is nehéz volt megértetni a szövetkezet lényegét, hiszen még él bennük a szocialista kollektívek emléke, de mostanra mindenki magáénak érzi a vállalkozást.

A Bertis a felvásárló

A Kovászna megyei Agrárkamara elnöke, Kozma Béla, aki „mentorként” tagja a szövetkezetnek, arra mutatott rá, hogy a Sic Land nevű érlelt sajtot elsőként a legnagyobb helyi üzletlánc, a Bertis viszi piacra, de a vásárokban is megtalálható lesz.

Berszány Tibor, a Bertis üzletlánc tulajdonosa is elmondta, hogy ő helyi hústermelőként és helyi kereskedőként is fontosnak tartotta, hogy felkarolja és segítse ezt a kezdeményezést. Hozzátette: nem kívánnak árversenybe szállni az olcsó és alacsony minőségű termékekkel, hiszen az illyefalvi sajt jó minőséget képvisel, ezért korrekt áron kívánják értékesíteni azt, hogy a befolyt összegből a feldolgozó és a termelők is megkaphassák az őket megillető részt.

Ezek az alapelvek

Az illyefalvi Meotis tejfeldolgozó tulajdonosa, Bakó Zoltán sajtmester ismertette a szövetkezeti rendszer működési elvét. Ez szerint a sajtgyár napi 1000 liternyi tejet vesz át az illyefalvi gazdáktól, amelyért átvételkor literenként 50 banit fizet – akárcsak a nagy feldolgozók. A tejből érlelt sajtot készít, amelynek eladását követően a gazdák még 60 banit kapnak minden liter leadott tej ellenében, így összesen 1,10 lejért értékesítették a tejet, ami magasan a jelenlegi felvásárlási ár felett van.

Bakó Zoltán rámutatott, hogy 15 éve Kovászna megyében még 30 kis tejfeldolgozó működött, jelenleg mindössze négy, a Meotishoz hasonló kis-feldolgozó működik. Az illyefalvi sajtmester szerint a bezárt feldolgozókból van még 10-15 amelynek épülete és gépei konzerválva vannak, így újraindíthatóak. Meglátása szerint ezekben a településekben a gazdáknak össze kellene fogniuk, és a feldolgozókat újraindítva az illyefalvihoz hasonló rendszerben elkezdjék működtetni azokat.

Kapcsolódók

Kimaradt?