Sikertörténet vagy kudarc az áfacsökkentés?

Háromszáz millió lejjel csökkent az adócsalás a sütőiparban, állítja a Pénzügyminisztérium, míg a Költségvetési Tanács szerint az állam több mint 300 milliót bukott az áfacsökkentésen.

Egyértelmű sikerként tálalja a kormány a 9 százalékos sütőipari áfacsökkentés egy éves tapasztalatait. Összevetve a Ponta-kabinet nyilatkozatait az ország büdzséje fölött őrködő szakmai testület, a Költségvetési Tanács értékelésével, a konklúzió a jereváni rádió stílusában a következőképpen hangzik: a hír igaz, azzal a különbséggel, hogy a 300 millió lejt nem a feketegazdaságból, hanem az állampénztárból szippantotta ki az adóteher mérséklése.

A kenyér áfájának mérséklése miatt havi átlagban 32,1 millió kevesebb bevétele volt az államkasszának 2013 szeptembere és 2014 júliusa között, állítja a Költségvetési Tanács. Az említett időszakban a teljes bevételcsökkenés 321 millió lej volt. Az adatok fényében úgy tűnik, „nem teljesültek az önkéntes befizetések növekedésére vonatkozó várakozások” – olvasható a szakmai testületnek az idei második költségvetés kiigazításra vonatkozó állásfoglalásában.

"Nem hozott csodás eredményeket"

„A bevételek 50 százalékkal estek vissza, az adófizetők száma pedig 4 százalékkal csökkent. Az intézkedés nem hozott csodás eredményeket az adócsalás tekintetében” – nyilatkozta ki Ionuţ Dumitru, a tanács elnöke.

Ez szöges ellentétben áll a kormány értékelésével. A Pénzügyminisztérium becslései szerint a kenyér áfájának 15 százalékos csökkentése eredményeként tetemes mértékben visszaszorult a feketegazdaság a sütőiparban, ami 300 millió lejes pluszbevételt hozott az államkasszának. Victor Ponta miniszterelnök a napokban egy konferencián mondott beszédében szintén sikerként ünnepelte az áfacsökkentést, hozzátéve, elképzelhető, hogy a kormány csökkenteni fogja a húsárú, a zöldségek és a gyümölcsök áfáját is.

Rompan: még nagy az adócsalás

Az adóhatóság arra alapozza az ágazati feketegazdaság térvesztésére vonatkozó becsléseit, hogy a hivatalosan előállított kenyér és liszt mennyisége az áfacsökkenést követő első hónapban 10 ezer, illetve 20 ezer tonnával nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. Egyes szakértők szerint ugyanakkor ennek fő oka az volt, hogy tavaly sokkal jobb volt a búzatermés, mint 2012-ben.

A sütőipari vállalatok érdekvédelmi szervezete, a Rompan becslései szerint az áfacsökkentés előtt 70 százalékos volt az adócsalás az ágazatban. Mivel az áfa a korábbi érték 37 százalékára csökkent, az állam bevételeinek szinten tartásához az kellett volna, hogy a feketegazdaság hasonló mértékben kifehéredjen, vagyis az adócsalás körülbelül 30 százalékra zsugorodjon. A valóság vélhetően távolról sem ennyire rózsaszín, a Rompan vezetőinek becslései szerint a sütőiparban jelenleg 60 százalékos az adócsalás mértéke.

A feketegazdaság visszaszorulása nem amiatt következett be, hogy egyes, korábban adót nem fizető termelők jó útra tértek volna, hanem mivel a legálisan dolgozó sütőipari vállalatok az árcsökkentés következtésen növelték eladásaikat.

Dragoş Frumosu, az Élelmiszeripari Szakszervezetek Szövetségének elnöke a maszol.ro-nak azt nyilatkozta, inkább a minisztériumnak hisz, mint a Költségvetési Tanácsnak. A szakszervezeti vezető azonban nem elfogulatlan szemlélője az ügynek, hiszen kezdettől fogva egyértelművé tette, hogy az általa vezetett érdekvédelmi szervezet támogatja az áfacsökkentést nem csak a kenyér, hanem más élelmiszerek esetében is.         

 

Kapcsolódók

Kimaradt?