Négy év múlva itt lesz a Kánaán: teljesíthetetlen ígéretek halmaza a PNL választási programja

2024-re a nettó átlagbér és a nyugdíjak közel 50 százalékos emelkedését ígérik a liberálisok.

Közzétette választási programját a decemberi parlamenti választások egyértelmű esélyesének számító Nemzeti Liberális Párt (PNL). A dokumentum nem okozott meglepetést, részben megmosolyogtató képtelenségek gyűjteménye, amiket valószínűleg a szerzők sem gondoltak egy percig sem komolyan.

A liberálisok gazdaságpolitikusai igén szép összegű, 1 500 milliárd lejes bruttó hazai terméket (GDP) álmodtak a következő kormányzati ciklus végére, 2024-re. Az idei évre vonatkozó becslések 1 050 milliárd körül mozognak. E szerint négy év alatt 450 milliárd lejjel, 42,8 százalékkal kellene növekednie a bruttó hazai terméknek ahhoz, hogy elérje a választási programba beírt értéket.

 

Ezt valószínűleg egyetlen épeszű gazdasági elemző sem tartja kivitelezhetőnek, főleg, hogy 2021-re a kormány csak 4,5 százalékos növekedést jósol. Ha ez a prognózis reális, akkor a 2022 és 2024 közti időszakban a román gazdaság átlagban 12,7 százalékos éves növekedést kellene produkáljon. Ez azért tűnik álomnak, mert az elmúlt harminc évben 9,3 százalék volt a rekord, amit 2008-ban, a 2000-es évek elején kezdődött robbanásszerű fejlődés utolsó évében értünk el.  

Ezer eurós átlagbér

560 ezer „jobban fizetett” munkahellyel is kecsegtetik a liberálisok a választókat. Hogy ez valójában mit jelent, rejtély. Ha újonnan létrejövő munkahelyekre céloznak, megvalósíthatatlan célkitűzésnek tűnik, mivel nincs is ennyi munkanélküli az országban, legalábbis ha valósnak fogadjuk el a hivatalos statisztikai adatokat.

A kormányprogram szerzői 1 000 eurós nettó átlagbért vizionálnak 2024-re, ami nagyszerű lenne, ha megvalósulna, de teljesen valószínűtlen. 2016-ban 2 046  lej volt a nettó átlagfizetés, ami mostanra 3 372 lejre nőtt. Ez 39,4 százalékos növekedés, ami részben annak tudható be, hogy a kormányok az elmúlt években jelentős bérfejlesztést hajtottak végre az állami szektorban. Ilyen az elkövetkező időszakban biztosan nem lesz, s mivel egyelőre nem látni a gazdasági válság végét, minden bizonnyal a versenyszférában sem fogják szórni a pénzt. A PNL kampányígérete négy év alatt 45,3 százalékos átlagos bérnövekedést feltételez.

A liberálisok nem csak a munkavállalókat traktálják irreális ígéretekkel, hanem a nyugdíjasokat is. Utóbbiakat a nyugdíjpont 46 százalékos emelésével áltatják, ami a legbiztosabb módja lenne az állam csődbe juttatásának. Független gazdasági elemzők már az idei, 14 százalékos emelést is felelőtlen lépésnek tartják, a PSD által erőltetett 40 százalékosról pedig azt mondják, hogy finanszírozhatatlan, s ezért katasztrofális következményei lennének az államháztartásra nézve.

Bár az államkassza üres, a PNL azt ígéri, hogy kormányra kerülése esetén kb. 13,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást nyújt a magánszektornak, zöldmező beruházások ösztönzésére pedig évi 1,5 milliárd eurót szán. Ez négy év alatt összesen közel 20 milliárd euró, igaz, beírni egy választási programba nem kerül semmibe.

A felelőtlen ígérgetés terén azért Orban és kollégái egyelőre nem érik el Călin Popescu Tăriceanu szintjét. Az időközben a Pro Románia párttal egyesült ALDE politikusa 2016-ban azt állította, hogy Portugália, Csehország, Finnország, Dánia, Ausztria és Belgium megelőzősével az EU hetedik legnagyobb gazdaságává teszi a románt. Négy év alatt Portugáliát lehagytuk, a 10 millió lakosú Csehországgal pedig egy szintre kerültünk, ám Belgium esetleges leelőzését jó esetben Tăriceanu gyerekei fogják megérni, bár lehet, hogy csak az unokái.

Kapcsolódók

Kimaradt?