Az első félévben a beruházások értéke meghaladta a tavalyit, de ennek részben az az oka, hogy helyhatósági és parlamenti választások előtt állunk.

Jól teljesített az építőipar és az informatikai ágazat a második negyedévben, ám messze nem tudták ellensúlyozni az ipar és a kiskereskedelem, valamint a szolgáltatások mélyrepülését. A kiskereskedelem, a szállítási és raktározási ágazat, valamint a szállodaipar és a vendéglátás forgalma 23 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől, féléves viszonylatban pedig 4,8 százalékos volt a visszaesés.

Az ipar is gyengén muzsikált, 20 százalékos mínusszal zárta a második negyedévet. Az építőipar lendületét ellenben a járvány sem tudta megtörni, 9 százalékos növekedést ért el az április-június időszakban. A legnagyobb mértékben, 12,1 százalékkal az informatikai és távközlési ágazat fejlődött az első félévben. A szép eredmények ellenére az építőipar és az IT nem tudták ellensúlyozni az ipar és a kereskedelem zuhanását, mivel részesedésük a bruttó hazai termékből lényegesen kisebb, 3,4, illetve 7,2, míg utóbbiaké 19,1, illetve 19,5 százalék.

A beruházások alakulása szintén némi optimizmusra ad okot. Az első negyedév 5,8 százalékos növekedését követően a másodikban a beruházások értéke 1,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. Ennek az oka részben az, hogy választási évben vagyunk. „Nőttek a beruházások, azonban ezt a választások kontextusában kell értelmezni: sok a helyi beruházás, s kérdéses, közülük mennyi járul hozzá a jövőbeli prosperitáshoz. A növekedésben a magánberuházásoknak is fontos szerepük volt, s pozitívum, hogy a válság ellenére nem álltak le a nagy infrastrukturális beruházások” – mondja Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza.

Hosszú lesz a lábadozás

A második negyedévben a lakossági fogyasztás közel 15 százalékkal csökkent, azonban a júniusi és júliusi adatok viszonylag jók voltak, ami arra utal, hogy a válság V-alakú lesz. Ennek ellenére a kilábalás tovább tarthat, mint arra előzetesen számítottak az elemzők. „A gond az, hogy csak 2022-re fogjuk ledolgozni a néhány hónap alatt bekövetkezett csökkenést. Ajánlatos, hogy a realitások talaján álljunk, megelőzendő az utólagos csalódásokat” – véli Ionuț Dumitru.

A második negyedévben a román gazdaság teljesítménye 12,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az első hat hónapra vetítve pedig 4,6 százalékos volt a visszaesés. Az EU szintjén ez közepes eredménynek számít, hét ország gazdasága is rosszabbul teljesített. A leginkább katasztrofálisan a spanyol gazdaság teljesített, 22,1 százalékos mínusszal, de a -13,5 százalékos magyar adat is eléggé siralmas. A tagállamok közül mostanáig Litvánia és Dánia szenvedte meg legkevéssbé a válságot, 3,7, illetve 5,2 százalékos visszaeséssel.