Hosszú évekig Háromszéken a Covalact cég vásárolta meg a helyi termelőktől a tejet, majd miután egyre csak csökkentette a tej árát, végül pedig már fel sem vásárolta, úgy döntöttek a helyiek, hogy szövetkezetbe tömörülve próbálnak meg kialakítani egy saját márkát, és azt értékesítik. Ehhez Kovászna Megye Tanácsának a segítségét kérték, és így született meg a Kézdi Tej márka. A szövetkezetről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk Fejér László-Ödön szenátorral és Tamás Sándor megyei tanácselnökkel. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

„A szövetkezésnek nálunk nagyon nagy hagyománya van, a székelyföldi gazdatársadalom egyik legfontosabb lépése a szövetkezeti rendszer megerősítése, hiszen azt látjuk, hogy évről évre fiatalodik a gazdák átlagéletkora. Ez azt jelenti, hogy egyre több fiatal lát jövőt a szövetkezeti rendszerben, a tejtermelésben, az állattartásban itt, Székelyföldön” – mondta el Tamás Sándor. 

Fejér László-Ödön volt az, aki a Covalact-ügy után legelőször összehívott 90-100 gazdát és javasolta a szövetkezet létrehozását, ám miután felvázolta, hogy hogyan képzeli ezt ez, heten maradtak a teremben, akik bele akartak vágni. Ezzel a 7 gazdával indult el a szövetkezet, ami mára már 200 gazdára bővült Kézdiszéken. Szerintük a legfontosabb a székelyföldi összefogás, ami 1600 gazdát és még 400 más érdekelt családot fog egybe. Elmondható, hogy ez nemcsak kézdiszéki, hanem háromszéki kezdeményezés is, mivel Bodzafordulóról, Sepsiszékről és Erdővidékről is jöttek gazdák, sőt, Brassó-közeli megyékből is jelentkeztek, hogy csatlakozni akarnak a szövetkezethez.

„Azért működik olyan jól, mivel a gazdák meg tudnak bízni a szövetkezetben. Öt éve bizonyítjuk be nap mint nap, hogy számíthatnak ránk, soha nem késtünk egy napot sem a fizetésekkel, így az emberek lassan elkezdtek bízni bennünk. Ez szájhagyomány útján terjedt el, és ennek köszönhetően lett ebből háromszéki összefogás. Úgyhogy én úgy gondolom, hogy ha bízunk egymásban, akkor meg tudjuk valósítani az, amit akarunk” – magyarázta Fejér László-Ödön.

A Kézdi tejszövetkezet pályázatok útján – az Európai Uniótól 7 millió eurót, a magyar kormánytól 1 millió eurót nyertek – jelenleg korszerű, automata tejgyárat épít, amely Kézdivásárhelyen fog létesülni két éven belül. A három fő tejtermék a tej, a tejszín és a vaj lesz. A szövetkezet szeretne kitörni a kisüzletekből, és nem titkolt szándékuk, hogy a magyarországi piacra is betörjenek. A székelyföldi összefogásnak köszönhetően most már elég nagy hálózatban dolgoznak, a kisüzletekben majdnem mindenhol megjelenik a termékük, és néhány nagyobb üzletben is jelen vannak. Ha pedig beindul a gyár, meg fog ugrani a termelés, és emiatt is fontos, hogy a nagyüzleti láncoknál is értékesítsenek, tudtuk meg.

„Nem mi találtuk fel nyilván a spanyolviaszt, hanem sokat jártunk Dél-Tirolba, Észak-Tirolba, ahol hasonló nagyságú és adottságú községeket kerestünk meg, és megnéztük, hogy ott hosszú évszázadok óta hogyan működik egy tejszövetkezeti rendszer, és ezt a modellt hoztuk el Székelyföldre” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Fejér László-Ödön szenátor szerint pedig az egyik legnagyobb tanulság az, hogy összefogással minőségi védjegyet lehet alapítani, ezért le is védték a „Secular quality”-t, remélve hogy az nemcsak a tejtermékre, hanem minden székely termékre rá fog idővel kerülni, és így sokkal ismertebbé tudják tenni Székelyföldet.