Erdély legjei – Kovászna megye: a lécfalvi integrált hulladékkezelő központ (VIDEÓ)

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

Közel három éve, 2017 októberében indult el a hulladékgazdálkodás Háromszéken, amelynek köszönhetően a szelektív hulladék aránya a megyében 5-6 százalékról 26 százalékra nőtt. A Kovászna Megye Tanácsának tulajdonában lévő hulladéktárolóról Siklódi Loránd munkapont-vezetővel és Ambrus József fejlesztésitársulás-vezetővel beszélgettünk. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán) 

Sepsiszentgyörgytől kb. 15 km-re, Kézdivásárhelytől pedig 20 km-re található az EU-s támogatással felépített hulladékkezelő központot, amelyet 2017. október 9-én nyitottak meg. A létesítményt a debreceni Keviép Kft. építette, összterülete 15,7 hektár, és jelenleg az ECO BIHOR cég működteti, amely 9 évre vállalta el a környezetbarát hulladékfeldolgozó és lerakó üzemeltetését. A hulladékkezelő központ és a benne felszerelt eszközök a megyei önkormányzat tulajdonában vannak, amelyről remélik, hogy megoldja a megye szemétgondjait az elkövetkezendő 30-40 évben. 

„Ez a hulladéktároló tulajdonképpen a rendszer vége. A rendszer a begyűjtéssel kezdődik, ahhoz, hogy a lécfalvi központ jól működjön, elsősorban a begyűjtést kellett megszervezni, amelyet négy Kovászna megyei cég végez. Hogyha valamelyik fogaskerekünk megsérül, akkor az egész rendszer bukik. Minden összekapcsolódik, hiába működik jól a begyűjtés, ha nem működik jól a lerakó, vagy fordítva” – emelte ki Siklódi Loránd. 

Ambrus József szerint a magánlakásokban nagyon könnyen meg lehet oldani a szelektív hulladékválogatást, a tömbházlakásoknál ez már nehezebb, de Sepsiszentgyörgyön ennek is nekikezdtek. Olyan dolgot vezettek be először Romániában, ami megkönnyíti a begyűjtést, amelyet így kapuról kapura végeznek. A mutatók nagyon jók, a szelektív hulladék aránya 5-6 százalékról 26 százalékra nőtt az elmúlt években, ami óriási eredmény, értékelt. „Tovább kell fejlesszünk, ezt tudjuk. Ha a jövőbeli befektetéseket tudjuk eszközölni, akkor el tudjuk érni az Európai Uniós követelményeket. Jó néhányat már elértünk, de még dolgozni kell” – tette hozzá. 

Az integrált hulladékkezelő központnak 64 alkalmazottja van, amelyből 42-en a szelektív csarnoknál dolgoznak, két műszakban. Sajnos vannak gondok, amelyek nem a vezetőségtől függnek, ugyanis, mint elmondták, Romániában hiányzik egy hosszútávú közpolitika, ami a hulladékgazdálkodást illeti. Többek között nincsen megoldva az energetikai hasznosítás módja, nagyon ingadozik a piac is, fel van gyűlve a szemét, mivel a koronavírus-járvány miatt nagyon leesett az ára. A lécfalvi központban jelenleg 500-600 tonna fólia van felgyűlve, amelyek már rég a feldolgozóban kéne legyenek. 

Hogyan történik a szemétfeldolgozás a begyűjtéstől az értékesítésig? 

Mint megtudtuk, a begyűjtők beszállítják a központba a hulladékot, majd az rátolódik a zsákfeltépőre, onnan pedig egy szalag szállítja be a válogató csarnokba, ahol kézi erővel válogatják. A minél jobb értékesítés miatt 18 részre válogatják a szelektíven gyűjtött hulladékot: elkülönítik a PET palackokat négy színre válogatva, a fóliát szintén színre válogatva, a különböző típusú műanyagokat (HDPE, etc.), a papírt, a kartont és hullámpapírt, az alumínium dobozokat és konzervdobozokat, az üveget, valamint az energetikai értékesítésre szánt vegyes hulladékot. Miután megtörténik a válogatás, báláznak, és az értékesítésig raktároznak. 

A lécfalvi integrált hulladékkezelő központ egyik büszkesége a komposztja és az ebből készített virágföld, a szlogenük – hulladékból értéket. A komposztáló állomás évi 12 ezer tonna kapacitással bír. A komposztálási folyamat a biohulladékok lebomlásával történik, amelyet mikroorganizmusok, baktériumok és gombák segítenek elő. A végterméket, azaz a komposztot a mezőgazdaságban használják fel a termőtalaj minőségének javítására. Egy speciális recept alapján virágföldet is készítenek, aminek a komposzt az alapja. A megfelelő adalékanyagok hozzáadásával – tőzeg, humusz, agyag, illetve folyami homok – virágföldet készítenek, amelyből 11 fajtát gyártanak különféle növényeknek. 

„Ezeket a nagykereskedő láncok vásárolják fel, ezzel egyediek vagyunk az országban. A Sepsi OSK stadionjaihoz is a mi komposztunkat használták fel, gyönyörű gyep lett, meg lehet nézni a focimeccseken. 33 kamionnyi virágföldet sikerült eladnunk a Covid ellenére, úgyhogy őszre ennek a duplájában reménykedünk” – mondta Siklódi Loránd. 

Kapcsolódók

Kimaradt?