Romániában a szemét 11,1 százalékát hasznosítják újra, míg Magyarországon a 36,3, Németországban pedig a 67,3 százalékát.

„Hova dobhatom ezt a szakadt pólót?” – kérdeztem a tulajdonostól egy szászkézdi panzióban, ahol megszálltam. Tegyem bele bármelyikbe a három szelektív kuka közül, válaszolta a szállásadóm, amitől nem lettem okosabb, mivel textilhulladéknak való konténer nem volt.

Látva a tanácstalanságomat, elmagyarázta, hogy megbírságolnák, ha nem tenne ki szelektív kukákat, azonban Maros megyében faluhelyen nem létezik szelektív hulladékszállítás, ezért aztán teljesen mindegy, hogy mit, hova dobunk, a szemét úgyis ugyanabba a kukásautóba kerül. Ez a jelenet három éve játszódott le, de hűen tükrözi az aktuális romániai állapotokat is.

2020 július. A Rosal Rt. kukásautója megáll a kolozsvári Hajnal-negyed egyik süllyesztett hulladéktárolója mellett. Egy gombnyomásra a felszínre emelkedik a négy szelektív konténer, majd két munkás egyiket a másik után a szemetesautóba üríti őket. Egy napra rá Kolozsvár központjában vagyok szemtanúja annak, hogy egyazon szemétszállító autó gyűjti össze a szelektív kukák tartalmát.

A süllyesztett hulladéktárolók kialakítása 2018-ban kezdődött, jelenleg már 300 van belőlük a kincses városban. Nem éppen olcsók, egyetlen egység 48 ezer lejbe, körülbelül 10 ezer euróba kerül. A hagyományos tárolóknál lényegesen esztétikusabbak és higiénikusabbak, azonban ami a szelektív hulladékgazdálkodást illeti, csak szemkiszúrásra valók.

Az újrahasznosítás alapját jelentő szelektív hulladékgazdálkodás mímelésével, úgy tűnik, nem sikerül az orránál fogva vezetnünk az Európai Uniót, az Eurostat legfrissebb rangsorában ugyanis Románia az utolsó előtti helyen áll. Az uniós statisztikai intézet adatai szerint nálunk a háztartásokból kikerülő szemétnek csupán 11 százaléka kerül feldolgozásra, míg az EU-s átlag 47,2 százalék.

A németek az éllovasok

Egyáltalán nem meglepő módon az újrahasznosítás éllovasa Németország, ahol a hulladék 67,3 százaléka kerül vissza valamilyen formába a fogyasztásba, illetve megsemmisítésre. A második helyen Szlovénia áll 58,9 százalékkal, megelőzve Ausztriát (57,7 százalék). Az első tízben javarészt fejlett észak-európai államok szerepelnek még.

Az egykori szocialista országok közül Litvánia fektet még nagy hangsúlyt a korszerű hulladékgazdálkodásra, a szemét 50,1 százalékát dolgozzák fel a balti államban. Magyarország, a maga 37,4 százalékával szintén jól teljesít. Mi még Bulgáriától is lóhosszal le vagyunk maradva, déli szomszédunknál az újrahasznosított hulladék aránya 31,5 százalék. A miénknél gyengébb, 6,5 százalékos mutatóval csupán Málta rendelkezik.

Idehaza a helyzet nem hogy javulna, de romlik, ugyanis, ha hinni lehet az uniós statisztikának, 2013-ban még a hulladék 13,2 százaléka került újrahasznosításra.