Támogatnia kellene az államnak a kistermelői kategóriába tartozó borászokat, véli Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke. A megkülönböztetett bánásmódnak szerinte elsősorban az adózás terén kellene megnyilvánulnia.

„Az alacsonyabb adókulcs mindenképpen indokolt volna, de azt is el tudnám képzelni, hogy egy bizonyos mennyiségig egyáltalán ne kellessen adót fizetni. Több nagy bortemelő országban 10 ezer literig a kistermelők teljes adómentességet élveznek” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Sebestyén Csaba. Véleménye szerint az erdélyi kistermelők borai nagyon jó minőségűek, de többnyire eladhatatlanok.

„Azt mondják, hogy jó bornak nem kell cégér, ám ez nem igaz. Hogy eladható legyen, ahhoz oda kellene csalogatni a vásárlót, fejleszteni kellene a borturizmust. Egy brandre lenne szükségük az erdélyi borászoknak, ehhez azonban össze kellene fogni. Sajnos a kommunizmus idején szerzett tapasztalatok miatt az emberek még mindig idegenkednek a szövetkezés gondolatától. Ugyanakkor, mivel amikor sok szegény ember összefog ott még nem lesz pénz, az államnak is támogatnia kellene az ilyen jellegű kezdeményezéseket” – véli az RMGE elnöke.

Szerinte a pénztelenség mellett a globalizáció, a megváltozott fogyasztói, étkezési szokások is a kistermelő borászok ellen dolgoznak. „Nemcsak a fast food, a fast drink is hódít – jelente ki Sebestyén Csaba, – a fröccsözés ideje elmúlt, s ez rányomja bélyegét a bor iránti kereslet alakulására is”.

Veress László 20 éve foglalkozik borászattal, komolyabban mintegy 10 esztendeje. „Kézműves borokat készítek. Az évek során fejlődtem, sikerül egyre jobb borokat előállítani” – mondja a nagykárolyi kistermelő, s szavait alátámasztja, hogy az RMGE közelmúltban, Tordaszentlászlón megrendezett Erdélyi szőlőhegyek elnevezésű borversenyén sikeresen szerepelt, a zsűri ugyanis cabernet sauvignon és merlot küvéjét a legjobbnak találta a vörös borok kategóriájában.

A megmérettetésen csak olyan termelők vehettek részt akiknek borai nem kerülnek nagykereskedelmi forgalomba, a szervezők célja ugyanis éppen ezen borászok támogatása volt. Veress László egyetért azzal, hogy szükség volna a kistermelők hatékony támogatására.

„Ebből meggazdagodni nem lehet, örülök, ha kihozom a ráfordított pénzt, főleg, hogy mivel magam is állásban vagyok, a kötözést napszámosokkal kell megoldanom. Nyereségesen azok dolgoznak, akiknek 15-20 hektár szőlőjük van, ám nekik meg rengeteg pénzt kell reklámra költeniük. Én nem a pénzért csinálom. Engem megnyugtat, ha kinn vagyok a szőlőben, és igazi sikerélmény az, ha az ember finom, aromás, telt bort tud csinálni” – nyilatkozta a maszol.ro-nak Veress László, hozzátéve, hogy a borversenyen szerzett díj jótékony, figyelemfelkeltő hatású, ami a kereslet alakulásában is megmutatkozik. A károlyi borász 20 áron termeszt merlot, cabernet, chardonnay és olasz rizling szőlőt, fajtánként 350-400 liter bort állít elő. Bár Erdélyben hagyományosan inkább a fehér bort itták, tapasztalata szerint az utóbbi években megváltozott a tendencia, napjainkban nagyobb a kereslet a vörös borok iránt.

Romániában nemcsak a kistermelők, hanem a nagy borászatok is gondokkal küszködnek. Az eladások néhány év leforgása alatt 500 millió euróról 300 millióra estek vissza, állítja Ovidiu Gheorghe a termelők szakmai szervezetének az igazgatója. Az éves hazai borfogyasztás 600 ezer hektóliter, míg a belföldi termelés 4,5 millió hektólitert tesz ki.